Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.08

A francia forradalom idején nyílt meg a világ legnagyobb múzeuma, a Louvre

A Louvre Párizs egyik leghíresebb látnivalója, amit a koronavírus-járvány előtt naponta kb. 15000 turista keresett fel, melynek 70%-a külföldi turista. 60 600 négyzetméteren több mint 380 000 kiállítási tárgy van itt kiállítva. Ha minden egyes kiállítási tárgyra csak 30 másodpercet szánnánk, akkor is 100 teljes napba telne, míg mindent végignéznénk.

1190-ben épült a főépület, de akkor még nem múzeum, hanem erődítmény volt. A XVI. században aztán királyi palotává alakították, és 1793-ban, a nagy francia forradalom idején lett belőle múzeum. Induláskor összesen 537 festmény volt a múzeumban. Ma a Louvre galériájában kb. 7500 festmény van kiállítva, melynek 70%-a francia művészek alkotása.

A XVII. század elején IV. Henrik megnyitotta az akkor még palotaként működő épület kapuit a művészek számára: festők, szobrászok költözhettek be, hogy ott merítsenek ihletet műalkotásaikhoz. Ezt aztán később beszüntették, mert az, hogy a művészek ott is éltek, óriási káosszal járt.

Napóleon átnevezte a múzeumot Napóleon múzeummá, és 5000 kiállítási tárggyal bővítette a múzeum állományát, nagyrészt a hadjáratai során szerzett/elkobzott kincsekkel. Később, Napóleon bukása után ezeket visszaadták tulajdonosaiknak. Uralkodása alatt Napóleon a Mona Lisát is kisajátította, saját hálószobájába vitette.

A Mona Lisa a Louvre leghíresebb festménye. A (sokak várakozásával ellentétben viszonylag kicsi), 53×77 cm-es festményt golyóálló üveg és saját testőrök védik. Hogy kit ábrázol a festmény, az máig rejtély. Bár a Louvre hivatalos álláspontja szerint Lisa Gherardinit, egy firenzei textilkereskedő feleségét ábrázolja, egyes kutatók szerint inkább Lisa del Giocondo, Gherardini sógornője ihlette a festményt. Mások szerint valójában da Vinci nőiesített önarcképe ez a festmény, amivel rejtett homoszexualitását próbálta megjeleníteni.

A Mona Lisának egyébként saját postafiókja is van, annyira sok kedves levelet kap a világ minden tájáról.

1911-ben a Louvre egyik dolgozója ellopta a festményt. Bezárkózott egy szekrénybe, és ott várta meg a zárórát, leakasztotta a festményt, megvárta, míg reggel kinyit a múzeum, majd kabátja alá rejtve a Mona Lisát, egyszerűen kisétált a múzeumból. Csak két évvel később került vissza a múzeumba a festmény, miután a tolvaj megpróbálta a firenzei Uffizi képtárnak eladni, akik azonnal feljelentették. Elmondása szerint semmi rosszat nem akart, csak szerette volna visszavinni a festményt da Vinci szülőföldjére.

Az alatt a két év alatt, amíg nem találták meg a festményt, a múzeum látogatói szabályosan gyászoltak: virágokat, apró ajándékokat, üzeneteket vittek magukkal, és otthagyták a festmény helyén, sőt, sokan az üres helyét is ugyanolyan áhitattal figyelték, mint ahogy a festményt nézték volna, ha ott lett volna.

A második világháború alatt a műalkotások jelentős részét vidéki kastélyokba és apátságokba menekítették. Párizs megszállásával egy időben szinte napok alatt megszervezték a történelem egyik legnagyobb műkincsmentő-akcióját. Pár nap alatt teherautókra pakolták a Louvre kincseit, és 37 konvojban titokban vidékre szállítottak mindent. A szinte üres épületet a nácik a lopott, elkobzott festmények és műalkotások tárolására használták.

A legenda szerint a Louvre-nek még saját szelleme is van, Belphegor.

A 21 méter magas üvegpiramis 1989-re készült el, és bár ma már Párizs egyik ikonikus épülete, építésekor sokan ellenezték, nemcsak a klasszikus épülettől eltérő stílusa miatt, hanem azért is, mert ez volt az első olyan, a múzeumhoz kötődő épület, amit nem francia tervező tervezett (Ieoh Ming Pei). A nagy piramis mellett van 3 kisebb piramis is a téren.

Forrás: https://netkoffer.hu/louvre-muzeum/

Saját felvételeim, amelyek 2019 áprilisában készültek, itt tekinthetőek meg:

https://photos.google.com/album/AF1QipN-ARGWTxHnaG3m8mHErxBdy8invU9pTmsDQ0by

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.