Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.09.21

A kalapos király

Az elnevezés Ányos Pál szerzetestanártól ered és arra utal, hogy az új uralkodó saját elhatározásából lemondott magyar koronával való megkoronázásáról és az ezzel járó eskütételről. II. József tehát mentesült minden kötöttségtől, amelyek elődei és a rendek egyezségeiből származtak. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy saját elképzelései szerint átalakíthassa az államberendezkedést. Rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Szentül meg volt győződve, hogy mindenkinél mindent jobban tud, ezért a minisztereire még a rendeletek megfogalmazását sem bízta, azokat is ő maga írta.

Habár sok reform is fűződik nevéhez, a német nyelvű központi közigazgatásra tett átszervezési kísérletei és sok egyéb, ellenszenvet kiváltó rendelkezése az egész birodalmat már-már a felkelés állapotába hozta.

joseph_ii_-hre-.jpg

Makacs, önfejű gyermek volt

Tanáraira alig hallgatott, inkább autodidakta módon művelődött. Nagy hatással volt rá a kameralizmus (az államkincstár jövedelmének gyarapítását célzó gazdaságpolitika) és a felvilágosult abszolutizmus. „Megalázni és elszegényíteni a nagyokat, ez a tervem. Mindenki az államot tartozik szolgálni, amelynek megszemélyesítője az uralkodó” – írta akkoriban.

Az udvari élet, a bálok untatták, inkább magányosan, könyvei között töltötte idejét. Habár a testmozgásban és a katonai kiképzésben nem igazán jeleskedett, élete végéig sovány testalkatú maradt. Édesanyjától örökölte mélykék szemét, ezzel főként a szebbik nem képviselőire volt komoly hatással, úgyhogy a Bécsben hamarosan divatszín lett a „császárkék-szem”. Egészsége egészen a halálát megelőző évig rendben volt.

 

Álruhában fél Európát beutazta

1764-től társuralkodó volt édesanyja mellett, de amíg az erős akaratú asszony élt, szinte mindenben Mária Teréziáé volt az utolsó szó. Kis sikernek számított, hogy 1766-ban az ő javaslatára nyitották meg a közemberek számára is a császári kerteket, parkokat.

Türelmesen készült az egyeduralomra, és igyekezett jól kihasználni az időt. Ő volt a kor legnagyobb utazója, időnként császárként, de jobbára Falkenstein gróf álnéven, inkognitóban utazgatott. Járt többek között Magyarországon, Erdélyben, Cseh- és Morvaországban, Galíciában (innen ered a jó császár legendája). Megfordult továbbá Franciaországban, majd később egyeduralkodóként kereste fel Oroszországot, Belgiumot és Hollandiát.

joseph2pflug_1799.jpg

II. József kipróbálja a szántást Csehországban

Közben gyakran konfliktusba került anyjával, részletkérdésekben (viselkedés, puritán öltözködés, leereszkedés az alsóbb néprétegekhez stb.), és fontos ügyekben egyaránt. Ez utóbbira jó példa volt Lengyelország első felosztása (1772), amelyet osztrák részről ő hozott tető alá, ám anyja nemigen örült a megoldásoknak.

 

6206 rendelet

Miután átvette örökségét, József már túl volt két házasságon. Eltemette mindkét feleségét és két kislányát is. Nem akart többé megnősülni. Uralkodni akart. Majdnem 10 évet kapott rá a sorstól. Sikerült neki néhány év alatt kis híján tönkretenni anyja eredményeit. Szakított a Habsburg Birodalom politikai kultúrájának alapelveivel, nem vette tudomásul, hogy birodalma nem egységes állam. Egyetlen intézkedéséhez sem törekedett társadalmi támogatásra, ezáltal még az észszerű reformokat is népszerűtlenné tette.

Uralkodása alatt nem kevesebb, mint 6206 rendeletet adott ki! Többek között az udvari színházban betiltotta a balettet, Dél-Németalföldön a szerencsejátékot, Tirolban pedig a jódlizást. A női divatot is korlátozni próbálta, szabályozta az alsószoknyák és a fodrok számát.

Minden nemzeti érzékenységet megsértve, Pozsonyból Bécsbe vitette Szent István koronáját, Prágából Szent Vencelét, Klosterneuburgból pedig Alsó-Ausztria hercegi kalapját, hogy azt sugallja, egyetlen tartománynak és történelmi emléknek sem lehet speciális státusa. De nem ez volt a legdurvább húzása, hanem az, hogy 1784-ben a németet tette meg a magyarországi és az erdélyi ügyintézés nyelvévé. Először a kormányszékeknek, majd a városoknak, legkésőbb pedig a bíróságoknak kellett átállnia a németre. A kormányszékeknél csak németül tudó hivatalnokokat lehetett alkalmazni.

Szalonképes lett a katonai egyenruha, alapelv a szigorú takarékoskodás és a kormányzati stílus, illetve az „irkafirka” s a fölösleges viták mellőzése. A tisztségviselőknek szóban kellett előadniuk a javaslatokat, melyekre a császár azonnal reagált.

A takarékosságot magán és maga körül is alkalmazta: hajadon nővérét kolostorba küldte, anyja udvarhölgyeit és személyzetét egyetlen nap szélnek eresztette, leszállította az állami nyugdíjakat és lefaragta, illetve megszüntette a kegydíjakat is. Többek között még a temetkezési szokásokat is meg akarta „reformálni”: takarékossági szempontok miatt elrendelte, hogy a hagyományos fakoporsó helyett a halottat egy zsákba kell varrni, majd többször használatos, csapófedeles koporsóban kell végső nyughelyére juttatni…

 

Közel 700 kolostort bezáratott

1781 márciusában elrendelte, hogy mivel a pápai bullák és rendeletek hatással vannak az államügyekre, ezért személyes jóváhagyása nélkül ne tegyék közzé őket. A szerzetesrendeket a megyéspüspökök alá rendelte, kivonva ezáltal Róma és külföldi rendfőnökeik irányítása alól. A magyar püspöki kar mindkét rendelet ellen tiltakozott, de nem volt választásuk.

Az új valláspolitika jegyében a nem tanítással, betegápolással vagy tudománnyal foglalkozó „dologtalan” szerzetesrendeket sorra feloszlatta. Előbb a kamalduli, karthauzi, kapucinus, klarissza, később a bencés, cisztercita, domonkos, ferences, pálos, majd végül a premontrei rendet is eltörölte. Közel 700 kolostort záratott be a birodalom területén, köztük 134 kolostort és 6 apácazárdát Magyarországon. Amúgy a szerzeteseknek végkielégítést adatott, és szerette volna visszaterelni őket a világi lelkészi pályára.

 

Toleranciarendeletek

A szerzetesrendek feloszlatása előtt születtek meg a tolerancia rendeletek, melyeknek a legfontosabb pontja az volt, hogy hivatalvállalás esetén nem számított többé a felekezeti hovatartozás. A rendelet engedélyezte a magán vallásgyakorlatot a kálvinista, lutheránus és görögkeleti felekezet híveinek ott, ahol eddig nem élhettek vele. Ez a három felekezet ezentúl saját tanítót alkalmazhatott. A kb. 83000 magyarországi zsidó helyzetét is rendezték.

A rendelet csak tolerálta a más vallásúakat, a teljes szabadságot azonban nem adta meg. Az engedélyezett imaházaknak nem lehetett pl. tornyuk, utcára nyíló bejáratuk és harangjuk. A vegyes házasságból született gyermekeknek a katolikus vallást kellett követniük. Ha az apa katolikus volt, akkor valamennyi gyerek, ha azonban más vallású, akkor a fiúknak az apjuk, a lányoknak pedig az anyjuk vallását kellett kövessék.

 

A fordított Canossa-járás

VI. Pius pápa (1717–1799), miután II. József császár a felvilágosult abszolutizmus szellemében zárolta a Habsburg Birodalom Rómának küldött egyházi jövedelmeit, és ellenőrzése alá vonta a pápai bullákat, határozottan szeretett volna fellépni a jozefinizmus ellen, ezért 1782-ben személyesen utazott Bécsbe. II. Józsefet próbálta meggyőzni, hogy vonja vissza rendeleteit, de próbálkozása sikertelen maradt, sőt, az anekdota szerint József még csak kezet sem csókolt az egyházfőnek, hanem kézfogással üdvözölte és a pápai áldás alatt is a fején tartotta a kalapját. Az egyházfő válaszként súlyos csapásokat és közeli halált jósolt neki, de Józsefet ez nem érdekelte. Sőt, további intézkedéseket hozott: betiltotta a körmeneteket, a vallási társulatokat, a papnevelést pedig állami kézbe vette.

VI. Pius bécsi útja fordított Canossa-járásként vonult be a történelembe, utalva IV. Henrik császár 1077-ben történt vezeklő zarándoklatára Itáliába, ahol Henrik a Canossa váránál időző VII. Gergely pápát próbálta meg rávenni kiátkozásának visszavonására, ezáltal hatalmának megerősítésére.

greater_coat_of_arms_of_joseph_ii-_holy_roman_emperor.svg.jpg

II. József címere 

 

A jobbágyrendelet

A nemesség tiltakozásával mit sem törődve, II. József 1785. nyarán kiadta az ún. jobbágyrendeletet, amely biztosította a jobbágyok személyes szabadságát. Ettől kezdve szabad költözési joguk volt, nem kellett a földesúr engedélye a családalapításra. Senki sem volt kényszeríthető, hogy a földesúr udvarában szolgáljon, mindenki szabadon rendelkezhetett ingóságai felett, és bármilyen mesterséget kitanulhatott. A rendelet megtiltotta a jobbágy szó használatát, valamint a jobbágyok botozását, a következő évben pedig eltörölte a halálbüntetést is! 1787-től kezdve állami ügyvédeket rendeltek ki a parasztok védelmére peres ügyeikben.

 

A nevezetes tollvonás

II. József uralkodása vége felé az egész birodalom forrongott. 1787-ben háborúba keveredett a törökökkel, a magyar délvidéken is harcok zajlottak, a francia forradalom kitörése megfosztotta szövetségesétől, XVI. Lajostól, aki húgának, Marie Antoinette-nek a férje volt. Belgiumban felkelés tört ki, 1790-ben végleg elszakadt a Habsburgoktól. A háborúk kimerítették az országot. József erőszakkal próbálta behajtani az adót és a terményt. A helyzet annyira tarthatatlanná vált, hogy Magyarország rendjei már új dinasztia meghívásán gondolkodtak, amikor egy délvidéki katonai táborban József halálos betegséget, vérhast szedett össze (más források szerint tüdővész okozta halálát).

Arra még volt ereje, hogy 1790. január 26-án megírja a végrendeletét, amelyet a magyar történetírás „nevezetes tollvonásnak” nevez. Az okirat ugyanis kimondja, hogy „minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és intézkedést eltörlök, s őket azon állapotba visszahelyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárnénak halálakor voltak. Ebből csak a tolerantia-pátenst, az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket és a jobbágyokra vonatkozót veszem ki.”

15561.jpg

A kép forrása: https://mult-kor.hu/image/gallery/2975/.630x1260/15561.jpg?lavid=289970

 

Egyesek szerint túl korán, mások szerint túl későn született

Abban a hitben halt meg, hogy életműve összeomlott. Pedig jószándékú, tehetséges uralkodó volt, de nem volt reálpolitikus. Sok intézkedése a későbbi polgári átalakulást, modernizációt vetítette előre, azonban a hagyományok és az ősi államberendezkedés figyelmen kívül hagyásával maga ellen hangolta a társadalom sok csoportját. Korlátlan hatalmú uralkodó akart lenni, de korlátlan hatalmával országait akarta szolgálni. A birodalom első számú hivatalnokának tartotta magát, s mindent megtett annak érdekében, hogy íróasztal mellett megfogalmazott terveit gyakorlatba is átültesse. Nem érdekelte a fényűzés. Kazinczy Ferenc, a magyar nyelvújítás vezéralakja szerint foltozott könyökű kabátban dolgozott. A bécsi Josefsplatzon álló szobrának felirata az ő legigazabb jellemzése: „A közjónak élt, nem sokáig, de teljesen.”

A lakosság gyász helyett inkább megkönnyebbüléssel fogadta a népszerűtlen uralkodó halálhírét. Magyarországon országszerte örömünnepségeket szerveztek, Pest városa díszkivilágításban tündökölt.

Gyermeke nem lévén, trónját öccse, II. Lipót, a kompromisszumok híve örökölte, aki rövid uralkodása ellenére is új fejezetet nyitott a Birodalom és Magyarország történelmében. Az ország a magyar nyelv, a magyar ruha, a zene, a tánc új kultuszának lázában égett. Megalakultak az első magyar színtársulatok. Az országgyűlés törvénybe iktatta a magyar nyelv tanítását a középiskolákban is.

 

Jozefinizmus

Jozefinizmuson II. Józsefnek, a legtöbbet vitatott Habsburgnak elveit és kormányzási gyakorlatát értjük. Ugyanakkor őt szokás a felvilágosult abszolutizmus legjellegzetesebb képviselőjének tekinteni. Egy kortársa szerint mindenki tisztelte őt, de senki sem szerette.

grab_joseph_ii_vor_dem_prunksarg_seiner_eltern.jpg

II. József rézkoporsója (a háttérben édesanyja, Mária Terézia díszes síremléke)

A kép forrása: http://By Wotau - Own work, CC BY-SA 3.0 at, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=21894136

 

Szerencsétlen magánélete

Az ifjú József főherceg gátlásos, rideg és elutasító volt a nőkkel szemben, amit valószínűleg anyja parancsoló egyénisége és korlátlan hatalomvágya okozott.

19 éves korában dinasztikus házasságra kényszeríttették a vele egykorú, igazi szépségnek számító Bourbon Izabella hercegnővel (1741–1763), a pármai uralkodó lányával.

isabella_of_parma_by_mengs.jpg

Bourbon Izabella, II. József első felesége

A trónörökös kimondottan vonzódott csinos hitveséhez, ahogyan Izabella is fülig szerelmes volt, csak éppen nem a férjébe, hanem annak a húgába, Mária Krisztina főhercegnőbe… Házastársi kötelezettségének ennek ellenére igyekezett eleget tenni, két lányt szült a férjének. Második lánya születését követően hamarosan fekete himlő végzett vele. A két lány közül az egyik még csecsemő korában, a másik nyolc évesen – tüdőgyulladás következtében – hunyt el.

A dinasztia érdeke megkövetelte, hogy újra nősüljön. Második felesége Mária Jozefa bajor hercegnő (1739–1767) volt, akit 1765-ben, már felkent uralkodóként vett el. Mária Jozefa alacsony, tömzsi teremtés volt, csúnya fogakkal és foltos bőrrel. A kényszerből kötött házasságot soha nem hálták el, a férj és feleség lakosztálya közötti ajtó mindig kulcsra volt zárva. Kétévnyi együtt nem élés után Jozefát is elragadta a himlő. A császár a feleségét sem betegsége idején nem látogatta meg, sem a temetésén nem vett részt. Mária Terézia viszont személyesen ápolta nagybeteg menyét, ami csaknem az életébe került, ugyanis ő is lekapta a himlőt, ám erős szervezete végül legyőzte a gyilkos kórt.

Második felesége halálát követően II. József többé nem foglalkozott házassági tervekkel. A nép így vélekedett erről: „Olyan fejedelmünk van, akinek se felesége, se gyereke, se szeretője, se kegyence”. Színésznőktől, szobalányoktól vásárolt alkalmi szerelmet, és többször megfordult Bécs vörös lámpás negyedében is. A bécsi utcalányok között hamar híre ment, hogy a császár igencsak smucig, amiből bonyodalmak is adódtak. Még ma is áll a Gutenberggasse 13-as számú ház, ahová annak idején a kalapos király ellátogatott, majd amikor sokallta a szolgáltatás árát, a hölgyek védelmezői minden teketória nélkül megragadták és kilódították az utcára. A „nevezetes” eseményről egy emléktábla tanúskodik, rajta a következő, megmosolyogtató felirattal:

„Mert nem sikerült a vásár, itt repült ki József császár”. („Aus diesem Thor im Bogen ist Kaiser Joseph II. geflogen.”)

 

Forrás: http://gyorkos.uw.hu/belga/II.jozsefetugorjuk.htm

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.