Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.02.28

A Kijevi Rusz örökösei - 2. rész

smirnovvs_knmihailchern.jpg

II. Mihály kijevi nagyfejedelem, mártírhalált halt, Batu kán agyontapostatta őt

A XIII. századtól a felbomlóban lévő Kijevi Rusz területét számos, mindaddig idegen kulturális hatás érte, és e területeket gyakran országhatárok választották el egymástól. A keleti szlávság más-más népek uralma alá került, az oroszok és ukránok elszakadtak egymástól, s kialakult saját nyelvük, de az ukrán (rutén) szétvándorlás miatt az ukránság is hosszú évszázadokra szétdarabolódott. Ukrajna a mai napig hordozza magában ezeket a történelmi emlékeket és kulturális tapasztalatokat, s ebből fakadóan még a tisztán ukránok lakta területeken sem beszélhetünk homogén társadalomról.

golden_horde_uzbek.png

Az Arany Horda kánsága Üzbég kán idején (XIII. század vége)

A XIII. században az Európát is elérő mongol invázió lendülete Lengyelországon át egészen a német, cseh és osztrák tartományokig jutott, de a hódítók csak a volt Kijevi Rusz területén rendezkedtek be tartósan. A mongolok (Arany Horda kánsága) elfoglalták a Fekete-tenger északi partvidékét, a délorosz területeket, Kijevet és környékét, valamint az északi orosz fejedelemségekből vazallusállamokat kreáltak, például a Moszkvai Nagyfejedelemséget. A XIV. században megtört a mongolok ereje, és jelentős területeket vesztettek északnyugaton. Kijev környékét a litvánok hódították meg, majd az 1385-ös krevai unió által létrejött Lengyelország és Litvánia peszonáluniója, az 1569-es lublini unióval pedig a két ország egyesült.

irp1569.jpg

A Lengyel-Litván Unió

Az orosz fejedelemségek hosszú évszázadokig a mongolok hűbéresei voltak, ezért rájuk inkább az ázsiai tradíciók hatottak, s az orosz mentalitásban és politikai kultúrában a mai napig érezhető ez a nyers, nomád örökség. Az elnyomás alól a XV. századtól kezdtek megszabadulni. A mongol hordák egyre inkább visszahúzódtak Ázsiába, a volt orosz vazallusok pedig önállósodhattak, kivéve a Krím térségét, amely továbbra is tatár fennhatóság alatt maradt, habár kánságukat nemsokára az oszmán-törökök kényszerítették hűbéresi sorba.

russia_1533-1896.gif

Az orosz fejedelemségek közül Moszkva volt a legerősebb, amely fokozatosan magába olvasztotta a legtöbb fejedelemséget, így 1547-ben IV. (Rettegett) Iván megalapította az Orosz Cárságot. Az Európától való elzártság és a mongol uralom örökségeként a ridegség, az erőszak és a kemény elnyomás jellemezte ezt az országot, mígnem a XVII. század végén I. (Nagy) Péter cár megpróbált változtatni rajta, s elkezdte birodalma modernizálását. Uralkodása alatt mindinkább Európához szerette volna közelíteni Oroszországot, ezért európai léptékű építkezéseket kezdeményezett, amelyek keretében felépült az új főváros is, Szentpétervár. A felvilágosodás eszméinek terjesztésével azt akarta elérni, hogy az oroszok befogadják és magukévá tegyék az európai kultúrát, melynek érdekében az orosz történelmi múlt megteremtésére is kísérletet tettek, így került sor a Kijevi Rusz „eltulajdonítására” és az Orosz Birodalom – Rosszija – létrehozására.

Az ukránok közben eltérő utat jártak be, mivel nagy részük lengyel-litván uralom alatt volt, így az európai katolikus kultúra részévé válhatott. A Kijevi Rusz bukása után az ószláv nyelv kettéágazott: rutén (vagy ruszin) és orosz nyelvre. A ruténok a Lengyel-Litván Unióban is megtartották nyelvi függetlenségüket, azonban a lengyel nyelv terjedése, majd a későbbi orosz uralom is nagy hatást gyakorolt a ruszin dialektusra, míg végül a XVII. századra kialakult a modern ukrán nyelv.

Az 1650-es évekig a rutén nyelvi kultúra virágzása volt jellemző, ami után ennek hanyatlása és elnyomása következett. Ma talán úgy gondolnánk, hogy az ukránság jobban járt egy viszonylag stabilnak mondható, nyugati értékek alapján kormányzott királysággal, mint egy önmagát kereső, éppen csak függetlenedett fél-ázsiai birodalommal. A korabeli rutén közösségek azonban másként vélekedtek erről, és a nyugati elnyomástól való szabadulásuk reményében az oroszok segítségét kérték. A lengyel nyelv hivatalossá tétele, s ezzel párhuzamosan a ruszin nyelv korlátozása által nemzeti identitásuk veszélybe került, ám a válságos helyzet épp ellenkező hatást váltott ki: a rutén (mondhatnánk úgy is, hogy kozák) identitástudat megszilárdulásához vezetett.

repin_cossacks.jpg

Kozákok (Ilja Jefimovics Repin festménye, 1890 körül)

A kozákok eredete rendkívül kérdéses, állítólag az ukránok közvetlen ősei, de valószínűbb, hogy kevert etnikumról beszélhetünk, akiknek a leszármazottai között ugyanúgy voltak oroszok, moldovaiak, lengyelek, törökök és tatárok is. A kozákok fellázadtak a lengyel-litván uralom ellen, de önálló államot nem voltak képesek létrehozni, ezért 1654-ben a perejaszlavi szerződéssel Moszkva protektorátusa alá helyezték magukat. Elhagyva a Lengyel-Litván Uniót, új hazájukban száz évig tartó autonómiát élveztek, amiért cserébe határvédelmi feladatokat láttak el. A XVIII. század közepétől az önálló kozák állam beolvadt az Orosz Birodalomba, s a kozákság egyfajta katonai társadalmi réteggé alakult, amely hadiszolgálattal tartozott a birodalomnak.

Az 1654-es perejaszlavi szerződés sarkalatos pontja mind az orosz, mind az ukrán történelemfelfogásnak, jelentőségét tekintve azonban igen eltérően értelmezik. Az ukránok a felszabadulásukat, korai önállóságuk megszerzését látják a szerződésben, amely legitimálja a mai független Ukrajnát is. Ezzel szemben az oroszok azt bizonygatják, hogy a korabeli kozákok a „Rusz nemzet” egyesülését fejezték ki a dokumentummal, ebből következően az orosz és ukrán nemzet „egy és ugyanaz”, vagyis összetartozik. Ez a vélekedés 1991 után igen fenyegetővé vált a fiatal ukrán állam számára, s főleg manapság van aktualitása, amikor Oroszország megkérdőjelezi Ukrajna határait és magának az országnak, mint önálló entitásnak a létjogosultságát is.

1954._300-----------_--------------------------_--------------_--_--------------.jpgEz a bélyeg a perejaszlavi szerződés megkötésének 300. évfordulójára készült. 

 

Források:
Bates, Theunis [2014]: Ukraine’s fraught relationship with Russia: A brief history, The Week https://theweek.com/articles/449691/ukraines-fraught-relationship-russia-brief-history
Erdei Roland: Az orosz-ukrán konfliktus történelmi háttere https://vlaston.webnode.hu/
https://en.wikipedia.org/wiki/Tsardom_of_Russia
https://en.wikipedia.org/wiki/Tsardom_of_Russia
https://en.wikipedia.org/wiki/Ukrainian_language
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.