Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.01.27

Akit apósa és sógora is el akart venni - Aragóniai Katalin

800px-catalina_de_aragon-_palacio_de_lambeth.jpg

Aragóniai Katalin VIII. Henrik első feleségeként híresült el, akivel jóval kevesebbet szoktak foglalkozni, mint mondjuk utódjával, Boleyn Annával, holott az ő élete is meglehetősen mozgalmasra sikeredett. Katalin 1485. december 16-án született, méghozzá két igazán híres uralkodó, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd lányaként. Szülei arra törekedtek, hogy minden gyermekük valamelyik európai uralkodócsalád sarjával kössön házasságot.

Katalinnak Angliát szemelték ki, s hogy bebiztosítsák magukat a friggyel kapcsolatban, Ferdinánd már akkor elkezdte a tárgyalásokat VII. Henrikkel, amikor Katalin még csak hároméves volt. Az angol király idősebb fia, Artúr így lett Katalin jegyese, s a szövetséget gyorsan meg is pecsételték egy házassági szerződéssel. A pár 1499-ben kötött jelképesen távházasságot – ezen Katalin nem vett részt személyesen –, valójában azonban csak 1501. november 14-én keltek egybe a fiatalok a Szent Pál-székesegyházban, ahol Katalint sógora, Henrik (későbbi férje) kísérte az oltárhoz.

A nászéjszakát is – elméletileg – ekkor hálták el, bár a későbbikekben ennek ténye igazán vitás ponttá vált... Katalin azonban nem sokáig lehetett férjezett hercegné, ugyanis 1502 tavaszán Artúr váratlanul megbetegedett, majd meghalt. Katalin tizenhat esztendősen özveggyé vált egy idegen országban. Férj, gyermek és család nélkül a fiatal lány sorsa igencsak kérdésessé vált.

Vissza nem küldhették, így VII. Henrik inkább azt találta ki, hogy jegyezzék el második fiával, az akkor tizenegy éves Henrikkel - sőt, miután az uralkodó felesége is elhunyt, még az is felmerült,  hogy mi lenne, ha maga a király venné nőül a lányt. Végül ezt az ötletet elvetették, és úgy határoztak: az lesz a legjobb, ha a fiatalabb Henriket jegyzik el Katalinnal. Az ügyet azonban tovább bonyolította, hogy Katalin és Henrik az egyház szemében már rokonoknak számítottak, mivel a lány Henrik bátyjának felesége volt, így csak külön engedéllyel és azzal a kitétellel történhetett meg az eljegyzés, ha Katalinról bebizonyosodik, hogy nem hált Artúrral. Katalinról gyorsan bebizonyították, hogy még szűz, majd az egyház jóváhagyásával megköttetett a házassági szerződés, ennek ellenére Katalin nyolc évig élt még sanyarú körülmények között, mire végre az apósa meghalt és valóban összeházasodhatott Henrikkel.

Katalin élete tehát eddig sem volt túl rózsás, ám a java csak azután jött, hogy 1509. június 11-én összekötötte a sorsát VIII. Henrikkel. A király a frigy idején tizennyolc, míg az ara huszonhárom éves volt, ennek ellenére a házasságuk eleinte meglehetősen kiegyensúlyozottnak tűnt. Első gyermekük is gyorsan megfogant, ám a királyné a hetedik hónapban elvesztette a kislányt, ezt követően pedig számos vetélés és halva szülés árnyékolta be a pár kapcsolatát. 1516. február 18-án Katalin végre egy egészséges leánygyermeknek adott életet, Máriának. A folyamatos terhességek egyre inkább nyomot hagytak a királyné testén, ráadásul vallásossága is mind nagyobb méreteket öltött, míg fiatalabb férje szívesen bálozott és mulatott. Bár Katalin 1518-ban ismét teherbe esett, ez a gyermek is halva született, éppen akkor, amikor a királynak  törvénytelen fia jött világra az egyik szeretőjétől. Amikor Katalin betöltötte a negyvenedik életévét, már meglehetősen kicsi volt az esély arra, hogy fiúörököst hozzon a világra, a királyi pár ezért Mária kedvező kiházasításában látta Anglia jövőjét.

Bár Henriknek mindig akadt aktuális szeretője, Katalinnal való kapcsolatát ez nem befolyásolta, egészen addig, amíg fel nem tűnt az udvarban Boleyn Anna. Anna egészen más volt, mint a király korábbi ágyasai, olyannyira, hogy Henrik egy idő után már kifejezetten meg akart szabadulni első nejétől. Bár el is válhatott volna tőle, ő inkább érvényteleníttetni akarta a házasságot, mintha soha nem is lett volna. Indokként azt hozta fel, hogy voltaképpen eddig bűnben éltek Katalinnal – hiszen elvette öccse feleségét – és szinte biztos, hogy Isten büntetése miatt nem született eddig élő fiúgyermekük. A válás igazi teológiai vitává fajult. Szintén jó indok lett volna a házasság semmissé tételére, ha kijelentik, hogy Katalin mégis elhálta első frigyét Artúrral, ám ez sem bizonyult könnyű útnak.

A dolog pereskedésig fajult, ahol a királynénak azt kellett bizonygatnia, hogy érintetlenül ment hozzá Henrikhez. Az ügyet egészen a pápáig vitték, aki úgy döntött, hogy nem támogatja Henrik második frigyét Boleyn Annával, így a király döntő lépésre szánta el magát: szakított a katolikus egyházzal. Henrik és Anna 1533. január 25-én házasodtak össze, Katalinnak pedig – amellett, hogy vissza kellett szolgáltatnia a koronázási ékszereit – fel kellett vennie az Özvegy Hercegné címet. 1534 áprilisától a Kimbolton-kastélyban élt, itt töltötte életének utolsó éveit.

Az egykori királyné elég régóta betegeskedett, és 1535 végén már maga is tisztában volt vele, hogy közeleg a vég. Eustace Chapuys, császári követ és Katalin régi barátja 1536. január 2-án érkezett Katalinhoz. Chapuys minden délután több órát töltött a beteg Katalinnál és 1536. január 6-án abban a tudatban indult útnak Londonba, hogy Katalin állapota javul. Azonban ugyanezen az estén Katalin állapota hirtelen rosszabbra fordult és másnap kora reggel még utoljára gyónt Llandaff püspökének. Az utolsó óráit imádkozással töltötte. 1536. január 26-án helyezték örök nyugalomra a Peterborough-apátságban.


​Források:
https://www.life.hu/
https://thetudors.gportal.hu/

A kép forrása:
https://en.wikipedia.org/wiki/Catherine_of_Aragon (ismeretlen festő, 1550 körül)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Bmcjlv klppxx

Ahuzcb, 2022.05.05 01:34

buy viagra 100mg online cheap - <a href="https://bestusasild.com/">viagra uk</a> viagra online order