Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.05.03

Anyák napja

Az ókori egyiptomiak, majd később a görögök és rómaiak spirituális életében is kiemelt helyen szerepelt az édesanyák tisztelete. Egyiptomban Íziszt mint a mennyek királynőjét tisztelték, aki uralkodott minden dolog felett, és egyúttal az anyaság szentsége felett is őrködött. Az ő görög megfelelője Rhea, az istenek anyja, akinek lánya és egyben menye, Héra (Zeusz féltékeny és mindenre elszánt felesége) a születés és házasság védelmezője volt. A rómaiak Kübelé (Rhea római megfelelője) tiszteletére tartottak a természet újjáéledésekor, tavasszal különféle ünnepségeket.

Mégsem ők az első istenanyák, akik előtt az ember meghajtotta a fejét. A világ egyik legrégebbi anya-alakja, akit a tudomány is számon tart, a mai Ausztria területén, Willendorfban „született”. A willendorfi vénusz egy nagyjából 11 centiméteres kőszobrocska, amelyre Szombathy József régész bukkant 1908-ban. Ez a meglehetősen telt idomú, női alakot formázó figura legalább 22 ezer éves és a kutatók egyik feltételezése szerint a termékenység, anyaság istennőjét faraghatta meg benne az alkotója. Felfedezése óta még számos, hasonlóan kerekded nőalak került elő a világ több pontján (közülük igen sok Magyarországon), amely azt bizonyítja, hogy a kőkori ember számára az anyáság és a termékenység imádata mennyire fontos volt.

Krisztus születésével új anya-alak kért és kapott helyet magának a nyugati emberek szívében. Máriát, akinek tiszteletére számos ünnepet és kiemelt napot szentelt a kereszténység, a mai napig különleges imádattal veszik körül a hívők. Mária a tiszta és tökéletes, odaadó, önfeláldozó anyaság szimbóluma, de a középkorban nem csak rajta keresztül fejezték ki tiszteletüket az emberek az anyák iránt. A húsvétot megelőző böjti időszak negyedik vasárnapját például az 1600-as évek óta az anyaság napjának szentelték Angliában, s a balkáni népek is tartottak ehhez hasonló ünnepet, amikor a gyermekek meglátogatták édesanyjukat, nagyanyjukat, hogy jelképes ajándékkal köszöntsék fel.

Az anyák napja hivatalos ünneplésének gondolata először 1872-ben merült fel. Julia Ward Howe költő és írónő javasolta akkor, hogy június 2-át szenteljék az anyák és a béke napjának az Egyesült Államokban. A ma ismert anyák napja Anna Jarvis nevéhez köthető. Anna sosem szült gyermeket, a napot édesanyja, Mrs. Anna Marie Reeves Jarvis emléke inspirálta, aki szociális munkásként sokszor hangoztatta, hogy a világ édesanyái megérdemelnék, hogy legalább egy napot az évben az ő tiszteletüknek szenteljenek. Mrs. Jarvis 1905-ben hunyt el, és álmát lánya, Anna váltotta valóra. 1908-ban kifejezetten az ő tiszteletére tartott egy emléknapot a nyugat-virginiai Graftonban, majd ezután kezdett bele országos kampányba az anyák napja hivatalossá tételére. 1912-ben megalapította az Anyák Napja Nemzetközi Szövetséget, és védjegyévé váltak a „május második vasárnapja” és az “anyák napja” kifejezések. Kampánya során mindig nyomatékkal hangsúlyozta, hogy ez az ünnep bensőséges, családi nap kell hogy legyen, amikor a család személyesen köszönti fel az anyákat és a nagyanyákat. Erőfeszítéseit siker koronázta, és 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalossá tette az anyák napját.

A kereskedelem hamar „felkarolta” az ünnepet, Anna legnagyobb bánatára, aki szerint ez a meghitt és zártkörű családi megemlékezés a virágkereskedők és üdvözlőlapgyártók hatására egyszerű ajándékozássá silányult. Ugyanakkor éppen ezek a kereskedők kezdték el propagálni az ünnepet Európában is – nyilvánvalóan üzleti haszon reményében –, és az öreg kontinensen gyorsan el is terjedt az anyák napja. Anna továbbra is elszántan harcolt az ünnep üzletiesedése ellen, olykor még a törvénnyel is szembekerült ezért. Élete alkonyán már nem is akarta, hogy nevét kapcsolatba hozzák az anyák napjával, mert szerinte annyira eltért már az ünnep az ő eredeti szándékától.

 

Forrás: https://www.history.com/topics/holidays/mothers-day

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.