Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.05.03

Az amerikai polgárháború vége

1865. április 9-én tette le a fegyvert Robert E. Lee déli tábornok az északi államok uniójának legjelentősebb hadvezére, Ulysses S. Grant tábornok előtt a Virginia államban található Appomatox városánál, befejezve ezzel a közel négy éve tartó amerikai polgárháborút.

Ez volt az Egyesült Államok történetének legvéresebb háborúja, mely a csatatereken összesen 620 000 ember életét követelte. Az 1861-ben észak és dél közötti fegyveres küzdelemmé fajuló ellentét számos okra vezethető vissza, melyek közül a két legfontosabb a különböző gazdasági fejlődés, és a rabszolgaság intézményéhez fűződő eltérő viszony volt. Észak gyorsan iparosodott, termőföldjét kisbirtokos farmerek művelték, míg dél a hatalmas ültetvények (pl. gyapot) hazája volt, és elsősorban nyersanyagforrásként volt jelentős. Az ellentét az adópolitika és a rabszolgatartás terén is feszültséget szült: számos északi államban a rabszolgaságot a XIX. század első felében eltörölték, a 19. század közepétől létrejövő abolicionista mozgalom pedig erre akarta kényszeríteni a déli ültetvényeseket is.

Az indulatokat a rabszolgák felszabadításáért küzdő kansasi John Brown kivégzése (1859), majd a közismerten abolicionista Abraham Lincoln elnökké választása tovább fokozta, utóbbira válaszul 1861 januárjában hét (és májusban még négy) déli állam kilépett az államszövetségből, és megalapította az Amerikai Államok Konföderációját, Jefferson Davisszel az elnöki székben. A déliek új alkotmányt hoztak létre, és kinevezték Richmondot, Virginia állam székhelyét fővárosuknak. A harci cselekmények 1861 áprilisában kezdődtek, mikor a Davisék követelték, hogy az unió helyőrségei adják át a konföderációs államok területén álló erődöket, és Robert Anderson, a Sumter-erőd parancsnoka ezt megtagadta. Bár az ostrom egy napig tartott, és a déliek szabad elvonulást engedtek Andersonnak, a háború mégis kitört: északon és délen mozgósítottak, az unió flottája blokád alá vette a konföderációs partokat.

Az unió először nem számított komoly háborúra, ám a Bull Runnál 1861. július 21-én elszenvedett vereség után – a csatát piknikező északi politikusok is megtekintették – világossá vált, hogy kiegyenlített küzdelem várható, melyben északi oldalon olyan kiváló hadvezérek vettek részt, mint az uniós Thomas W. Sherman, Thomas J. Jackson, vagy az Appomattoxnál fegyverszünetet kötő Ulysses Grant, illetve Lee tábornok a konföderáció élén. Mintegy 800 magyar emigráns is harcolt az unió seregében, közülük heten tábornoki rangban álltak. Magyar kötődésű az északi hírszerzés is, Grant vezérkara ugyanis titkos üzeneteit ezen a déliek számára megfejthetetlen nyelven írta.

A háború fő színtere a déli államok területe, illetve a két főváros, Washington és Richmond környéke volt, melyek szimbolikus jelentőséggel bírtak. A küzdelem a tengeren is folyt, a történelem során először 1862 márciusában csaptak össze páncélozott hajók a konföderáció partjainál. Az unió hamar felülkerekedett a vizeken (1862 áprilisában a tengerről felhajózva még a déli fővárost is veszélyeztette), a szárazföldön azonban az első két évben déli (pl. Shiloh, Seven Pines) győzelmek születtek, igaz, Lee tábornok nem tudta áthelyezni északra a harci cselekményeket.

A háború egyik fordulópontja Lincoln elnök 1863-as bejelentése volt, melyben eltörölte a rabszolgaságot, így az északi államok feketéket is besorozhattak az uniós hadseregbe. Ebben az évben zajlott a háború kimenetele szempontjából döntő jelentőségű gettysburgi ütközet (1863. július 1-3), mely észak győzelmét hozta. Innentől kezdve a konföderáció csapatai folyamatosan szorultak vissza, Sherman tábornok 1864-ben Tennessee állam felől előrenyomulva porig rombolta dél ipari központját, Atlantát, majd Savannah mellett kijutott a tengerhez, kettévágva ezzel a déliek területeit. Az unió csapatai a déli főváros, Richmond elfoglalására indultak, amit 1865 elején Lee még próbált kétségbeesett offenzívákkal meggátolni, de végül Appomattoxnál letette a fegyvert Grant előtt.

A kisvárosban megkötött szerződés értelmében a polgárháború véget ért: a déli területeken eltörölték a rabszolgaságot, megszüntették a konföderációs államot, ugyanakkor a háborúban részt vevő déliek amnesztiát kaptak, hazatérhettek, sőt, Lee hadseregének tisztjei még fegyvereiket és lovaikat is megtarthatták. A békefeltételeket közlő Grant tábornok szavai szerint, korábbi háborús ellenfelei a békével ismét honfitársai lettek. A főbb harci cselekmények befejeződtek, az északi győzelmet szimbolizálandó 1865. április 14-én ismét csillagsávos lobogó került a Sumter-erődre – Washingtonban pedig éppen ezen a napon követett el John Wilkes Booth halálos merényletet a nemrég újraválasztott Abraham Lincoln ellen. Ennek ellenére az Egyesült Államok a polgárháború befejeztével az újjáépítés korszakába lépett, megindult későbbi szuperhatalmi pozíciója felé.

 

Forrás: Rubicon Történelmi Magazin – Facebook-oldal

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.