Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.12.29

Az oltásellenesség eredete

plakat.jpeg

Charles Willliams 1802 körül készült karikatúráján az oltáspárti, ördögként ábrázolt orvosok újszülöttekkel etetik az oltás szörnyét

Mivel megérkezett az első adag koronavírus elleni oltás Romániába, ismét hallatják hangukat az oltásellenesek, ezért most annak szeretnék egy kicsit utánajárni, hogy mióta félnek az emberek az oltásoktól? Röviden: mióta csak oltások vannak. Bár az oltásellenes mozgalmakat sokan kapcsolják Andrew Wakefield hírhedt és azóta többszörösen is megcáfolt, 1998-as tanulmányához, ennél jóval korábbra visszavezethető ellenkezésről van szó.

♦ ♦ ♦

Edward Jenner 1796-ban jött rá arra, hogy a tehenészlányok azért nem fertőződnek meg fekete himlővel, mert munkájuk közben átesnek az enyhébb lefolyású tehénhimlőn. Ezért elkezdte tehénhimlővel beoltani a gyerekeket. Módszerére a vakcina kifejezést használta, a tehén latin neve (vacca) után. Oltása azonban sokakban ébresztett aggodalmat, mivel a beadás után egyesek súlyosan megbetegedtek vagy meghaltak. Az állítás nem volt teljesen megalapozatlan. Egyrészt a vakcinát gyakran képzetlen orvosok adták be kezdetleges technikával, másrészt az oltás minősége is változó volt, az egyház pedig azért ellenezte az eljárást, mert annak során alacsonyabb rendű élőlényekből származó anyagok kerültek az emberbe.

edward-jenner-smallpox-xlarge.jpgEdward Jenner olt.

Az ellenállás csak tovább erősödött, amikor Angliában az 1853-as angol oltási törvény 3 hónapos korig kötelezővé tette a vakcinálást, melyet az 1867-es törvény 14 éves korig tolt ki, és bírság kiszabását rögzítette a megtagadókkal szemben. A törvények azonnali ellenállást szültek a polgárok körében, akik a saját és gyermekeik teste fölötti rendelkezés jogát követelték. A törvényekkel szembenállásra való reakcióként megszületett a Vakcinaellenes Szövetség és a Kötelező Oltások Elleni Liga, illetve számos oltásellenes folyóirat jelent meg.

Egyes újságcikkek a vakcinázást a szegények elleni összeesküvésnek állították be. Az oltásellenes harcba olyan hírességek is beszálltak, mint George Bernard Shaw író és Alfred Russel Wallace természettudós. Leicester városa volt az egyik melegágya a vakcinaellenes mozgalomnak, s több oltásellenes gyülekezet itt formálódott elsőként. A helyi újság ekként írta le az egyik ilyen gyülekezést: „Egy csoport született, egy zászló alatt egyesülve, hogy azt fiatal nőt, és két férfit kísérje, akik úgy döntöttek feladják magukat a rendőrségen, és vállalják a rabosítást, minthogy gyermekeiket beoltassák... Hármukat nagy tömeg támogatta...három szívből jövő éljenzést hallattak értük, melyek megújult erővel hangzottak el, amint celláikba vonultak.” Az 1885-ös leicesteri  oltásellenes demonstráció egyike volt a leghíresebbeknek. Akkor 80-100 ezer oltásellenes vonult fel egy jól megszervezett tüntetésen, zászlókkal, egy gyermek koporsójával és Jenner képmásával.

oltasellelnes-1024x683.jpgA beoltottnak szarva nőtt. (XIX. század eleji oltásellenes karikatúra)​ 

♦ ♦ ♦

Ami az amerikai szuperkontinenst illeti, a kötelező oltást Angliához képest lassabban vezették be az Egyesült Államok egyes tagállamai. A kitört himlőjárványok az oltás kötelezővé tételéhez, és az ezzel járó oltásellenes mozgalmakhoz vezettek. William Tebb, az angol oltásellenesség vezető alakjának amerikai látogatását követően alakult meg az Amerikai Oltásellenes Szövetség 1879-ben. Ezt követte 1882-ben az Újangol Kötelező Oltásellenes Liga, és 1885-ben a New York Városi Oltásellenes Szövetség. Az amerikai oltásellenesek törvényszéki csatákat vívtak az oltási törvények visszaszorítása érdekében többek közt Kalifornia, Illinois, és Wisconsin államokban. 

1902-ben, egy himlőjárvány kitörését követően, a Massachusetts állambéli Cambridge városi egészségügyi tanács elrendelte minden városi lakos himlővel szembeni oltását. Henning Jacobson városi lakos azonban ellenállt a vakcinálásnak, arra hivatkozván, hogy a törvény sérti a jogát ahhoz, hogy legjobb tudása szerint rendelkezzen saját teste felett. Cserébe a város büntetőjogi lépéseket tett vele szemben. Miután helyi szinten elveszítette a törvényszéki csatát ez ügyben, Jacobson az Amerikai Államok Legfelsőbb Bíróságánál fellebbezett. 1905-ben a bíróság az államnak adott igazat, kimondván, hogy az kötelező törvényeket hozhat egy fertőző betegséggel kapcsolatos járvány esetében. Ez volt az első legfelsőbb bírósági végzés az államok jogköréről az egészségügyi törvényekkel kapcsolatosan. 

Rio de Janeiroban az oltásellenesség utcai harcokba torkollott. A brazíliai városban a XX. század elején kötelezővé tett oltás kapcsán többek között olyan álhírek is elterjedtek, miszerint az oltóbrigádok tagjai levetkőztetik a nőket, hogy aztán intim testrészeikbe adják be az oltóanyagot. A barikádokkal, gyújtogatással és fosztogatásokkal kísért ellenállásnak egy hét alatt 30 halottja, 110 sebesültje és több száz letartóztatottja volt. A kormányzat akkor meghátrált, de pár év múlva csendben újra bevezette az oltást.

guerra_vaccino-obrigateza-.jpg
Oltásellenes lázadás Rio de Janeiroban 
(a rajz az O Malho nevű hetilapban jelent meg 1902-ben)

♦ ♦ ♦

Magyarországon és Erdélyben a vakcinákkal szembeni kételyek mindjárt az oltás megjelenésének pillanatától kezdve jelen voltak. Nagy Sámuel 1801-es írásában azt taglalta, hogy a vallásos szülők például azért ellenezték gyermekük beoltását, mert nem akarták „Isten jussába” ártani magunkat. A Magyar Kurir 1802-es érvelése szerint: „Az Isten Oskolája az éhség, szomjúság, hideg, nyavalya, halál… ezen fenyítő mesterek által oktatja s kénszeríti az Isten az embereket olyan eszközöknek fel keresésére, a mellyek mellett ép, egésséges, és hosszú életet élhessenek… És ilyen áldott eszköz a tehénhimlő is…”

Más szülők attól féltek, hogy a tehénhimlővel beoltott gyermekük elkaphatja „az ökrök és tehenek nyavalyáit”. Ezekre a félelmekre Márkus Sámuel 1811-es tévhitoszlató írásában úgy válaszolt, hogy már csak azért sem kell félni, mert az anyatej helyett tehéntejjel táplált csecsemő sem kapja el a négylábú nyavalyáit.

Egy másik korabeli ellenvetés azt sugallta: lehet, hogy a tehénhimlő beoltása használ a herbateán élő németnek, belgának és angolnak, de nem a magyarnak, „aki még az Annya emlőjéből is jó féle kenyérből, erős borbúl, husból, síros tészta furkókból készült tejet szopik.” A Magyar Kurir válasza erre az volt: a „gyenge ételű idegenek” halálozása ugyanolyan, mint a magyaroké.

kolcsey_ferenc.jpg A XVIII-XIX. században a vakok csaknem 30%-a a himlő miatt veszítette el látását. Himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc is a himlő miatt vált egy szemére vakká. 

 

A XIX. század második felének egyik legismertebb oltástagadója az a Schaller János székesfehérvári doktor volt, akinek érdeklődése a védőoltás iránt már medikus korában elkezdődött. Tudományos bizonyítékokat nélkülöző álláspontjának egyik visszatérő vádja az volt, hogy az oltásnak több az áldozata, mint magának a betegségnek. Schallert sorozatos kudarcai sem tántorították el „küldetésétől”, de csak annyit sikerült elérnie, hogy oltástagadó tevékenysége révén idővel országos ismertségre tett szert.

Az oltásellenes mozgalom új lendületet kapott azután, hogy az orvostudomány az 1860-as években beismerte: a bujakór (szifilisz) átvihető himlőoltás által – legalábbis azon ritka esetekben, amikor az oltóanyag szifiliszben szenvedő beteg himlőhólyagjából származik. Erről a vádról a Népnevelők Kalauzának mítoszoszlató szerzője így írt 1868-ban:

„… a bujakórnak ily módon való átvitelével azonban nem az oltást mint olyast, hanem csakis az oltónedv vigyázatlan választását, — a könnyelmű oltást lehet vádolni; a védhimlöoltásnak megmarad az érdeme s csak az oltóorvost terhelheti a vád és a felelősség; s habár az 1798 óta beoltott milliók és milliók közt az ilykép átültetett bujakórnak alig 30 vagy 40 esete van az összes orvosi irodalomban följegyezve, mégis e tárgy sokkal komolyabb s fontosabb, hogysem ne a legnagyobb gondot és figyelmet fordítanék mindannyian az ily lehetőségre és annak elkerülésére…”

A talajt a magyar oltásellenzők lába alól – persze csak átmenetileg – az 1876-ban elfogadott közegészségügyi törvény húzta ki, amely kötelezővé tette a himlő elleni védőoltást.

 

Források:

Mióta félnek egyes emberek a védőoltásoktól? https://www.urbanlegends.hu/2020/08/miota-felnek-az-emberek-a-vedooltasoktol/

Az oltásellenesség hazugságai https://index.hu/tudomany/2014/02/07/vedooltas/

A halál diadala: az oltásellenesség https://duna24.sk/eletmod/2020/12/27/oltashiszti-a-halal-diadala-az-oltasellenesseg/

Kiss László: Égnek legszebb ajándéka. Barangolás a himlő elleni oltás kultúrtörténetében. Bp., 1917. http://real.mtak.hu/65525/2/Kiss_Himlo_elleni_oltas6_nyomdai.pdf

 

Muhi Csilla

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.