Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.15

Bűnös vagy ártatlan? - Marie Antoinette, a megrágalmazott királyné

 

Az 1780-as években Párizs utcáit elárasztották a névtelen röpiratok. Pár centime-ért (francia aprópénz) bárki hozzájuthatott ezekhez az irományokhoz, melyeknek első számú célpontja a királyné volt. 1789-ben, a forradalom kitörésekor Marie Antoinette-et már olyan fokú megvetés és gyűlölet vette körül, hogy a nép jóval a bírósági tárgyalás előtt halálra ítélte. Azt terjesztették róla, hogy orgiákat tart, ahol arisztokratákkal bujálkodik, nemre, rangra és korra való tekintet nélkül. Az egyik röpirat a következő szavakat adta a királyné szájába: „Barbár királyné, hűtlen hitves, erkölcstelen, bűntől szennyes, feslett asszony – ez vagyok én.”

 

marie-antoinette-ship.jpg

 

De a párizsiak nem vetették meg mindig királynéjukat... Marie Antoinette 1775-ben született, Mária Terézia császárné lánya és II. József, a „kalapos király” nővére volt. Éppen hogy betöltötte a 14. évét – még anyanyelvén, németül sem tudott helyesen írni és olvasni – amikor Lajos, francia trónörökös hitvese lett. Lajos is csak 15 éves volt.

Az osztrák főhercegnő átalakulása francia királynévá egy szimbolikus szertartás keretében zajlott le. Külön erre az alkalomra felépítettek egy házat a francia határon. A fiatal lány kiszállt a hintójából, belépett az épületbe, levetkőzött és összes holmiját a kísérőinél hagyta. Ezután ruhátlanul átment a szomszéd szobába, amely már francia földön volt, ahol újra felöltöztették. Így lett Mária Antóniából Marie Antoinette, gyermekkora pedig egyszer és mindenkorra véget ért.

Párizs népe eleinte rajongott az életvidám, gyönyörű és ártatlan kislányért, de a fővárostól délnyugatra, Versailles-ban az udvar egész másként fogadta. A kényes francia arisztokraták úgy tekintettek rá, mintha holmi közrendű családból származott volna, és sportot űztek belőle, ki tudja jobban becsmérelni.

Azt, hogy hamarosan számos ellensége lett, saját viselkedésének is köszönhette. Marie Antoinette ugyanis nem volt hajlandó betartani a francia etikett szabályait, és olyan barátokkal vette körül magát, akikkel szabadon hódolhatott a tánc és a szerencsejáték iránti szenvedélyének.

Mindenféle pleykát keringett róla. Jó híre egy balszerencsés körülmény miatt már a kezdet kezdetén csorbát szenvedett. A királyi párnak hosszú ideig nem született gyermeke, Lajos egészségügyi problémája miatt (minden valószínűség szerint fitymaszűkülete volt).

Az, hogy Marie Antoinette nem esett teherbe, kétségtelen bizonyítékául szolgálhatott volna hűségének, ám az udvar agjai  épp az ellenkezőjét terjesztették. Egy műtét végül megoldotta a király problémáját, és a párnak négy utóda született, de a hétévnyi gyermektelen házasság addigra megrontotta az életüket.

Még a szegények iránti kegyessége sem segített a királyné jó hírén, noha őszintén pártfogolta őket. Házassága elején eltöröltettea „királyné öve” néven emlegetett adót, azzal a megjegyzéssel, hogy „ma már senki sem visel övet”. Szerencsétlenségére nem ezt a szellemes kijelentését jeegyezte meg az utókor. Egy esztendővel később, 1775-ben a kenyérárak emelkedése miatt kirobbant a felkelés, az ún. „lisztháború” idején a királyné így írt édesanyjának: „Látván, hogy az emberek nyomorúságuk ellenére is mily jók hozzánk, még inkább feladatunk keményen dolgozni boldogulásukért.” Szívből jövő kötelességének érezte a jótékonykodást, és személyesen látogatott el a szegényházakba.

Vesztére azonban nagyon szerette a rangjával együtt járó mulatságokat. Gyakran tűnt fel az Operában és Párizs színházaiban, míg el nem kezdte kifütyülni őt a közönség.

coiffure_l_echelle.jpg

Az udvarban magányos volt és boldogtalan, ezért inkább elmenekült saját kastélyába, Kis-Trianonba, ahol fényes estélyeket és bálokat adott. Rengeteg pénzt költött a kastély parkjának „természetes” kialakítására, még egy valósághű falut is építtetett, ahol időnként parasztasszonynak öltözött. Főkötőt viselt, kezében pásztorbotot és ezüstözött vödröt vitt. Bárányait patyolattisztára fürdették, nyakukba selyem szalagot kötöttek. Ez a gyermekded játék felfogható lett volna a francia néphez való közlekedés jeleként is, helyette azonban gúny tárgyává vált. A paraszti bolondériára és a bálokra költött csillagászati összegeket úgy tálalták a nép irányába, hogy Marie Antoinette szándékosan csődbe akarja vinni Franciaországot.

 

„HA NINCS KENYERÜK, EGYENEK KALÁCSOT!” A forradalom egyik legismertebb története szerint, amikor Marie Antoinette-nek tudomására hozták, hogy a nép éhezik, nincs kenyere, cinikusan (vagy naivan?) azt felelte: „Akkor egyenek kalácsot!” Az igazság az, hogy ez a mondás már jóval Lajossal kötött házassága előtt közszájon forgott a versailles-i udvarban. Ma már tudjuk, hogy a fenti mondat nem a királynétól származik. Jean-Jacques Rousseau, francia író „Vallomások” című könyve szerint a hírhedtté vált szólás egy nagyhercegnő szájából hangzott el, miután tudomására hozták, hogy a parasztok éheznek. A könyv 1767-ben íródott, 3 évvel azelőtt, hogy Marie Antoinette Franciaországba érkezett, XVI. Lajos uralkodásának utolsó éveiben azonban már mindenki a királynénak tulajdonította.

 

Marie Antoinette népszerűtlensége főleg osztrák származásában gyökerezett. Soha nem is titkolta szülőhazája iránti hűségét, osztrákpárti minisztereket juttatott hatalomra, és rendszeresen ápolta bécsi családi kapcsolatait. Végtére is azért lett királyné, házassága a francia-osztrák szövetség megpecsételéséül szolgált. Ellenségei azzal is vádolták, hogy a királyt Ausztria bábjává akarja tenni. A Tivornya osztrák módra című gúnyrajz azt ábrázolja, hogy XVI. Lajos a kelleténél jóval több pezsgő elfogyasztása után részegen fetreng, mikoözben a királyné udvaroncaival belefeledkezik az orgiába. A sajtóban is hemzsegtek az efféle címek: A királyi bordély, Az ausztriai tyúktolvaj, Az osztrák hárpia stb. Beperelhette volna a gúnyiratok kiadóit, de tudta, hogy ezzel csak olajat öntene a tűzre, Marie Antoinette ezért inkább a méltóságteljes hallgatást választotta.

 

le_collier_de_la_reine.jpg

A kép forrása: http://wikipedia.commons.org

 

NYAKÉK-BOTRÁNY A királyné jó hírnevén végzetes csorbát ejtett a nyakláncper néven 1785-86-ban történt eset. Marie Antoinette aljas összeesküvés áldozatává vált. A szélhámos Jeanne la Motte grófné elhitette a dúsgazdag, de az udvarban kegyvesztetté vált De Rohan bíborossal, hogy a királyné bizalmasa. Ezután rávette a férfit, hogy vásároljon meg egy gyémánt nyakéket (jobbra), amelyre Marie Antoinette állítólag már nagyon régóta vágyakozott. A herceg a királyné hálájának, sőt kegyeinek elnyerése reményében jelent meg a Jeanne la Motte által tető alá hozott találkán. A sötét ligetben azonban a királyné helyett egy, a királyné öltözékéhez hasonlót viselő prostituált várt rá. Akkor derült fény a cselre, amikor az ékszerész jelentkezett a királynénál a nyakék áráért. A szélhámos grófnét és a herceget letartóztatták, ám végül De Rohan herceget felmentette a bíróság.

 

Amikor ráeszmélt, hogy milyen anyagi válságba került Franciaország, azonnal csökkentette költséges szórakozásai számát. Igyekezete azonban, hogy megváltoztassa a közhangulatot, kudarcot vallott. Továbbra sem tudta megállni, hogy kegyenceit ne árassza el magas beosztásokkal, kiváltságokkal és pénzzel. Sógora, Provence hercege  ráragasztotta  a Madame Deficit gúnynevet, amivel arra célzott, hogy a királyné költekezése okozta az ország pénzügyi nehézségeit.  

Amikor 1789-ben kitört a forradalom, a királyi családot a nép foglyaként Párizsba költöztették. A királyi pár több külföldi hatalomtól is segítséget kért. 1792-ben Ausztria és Poroszország végül hadat üzent Franciaországnak. Ezután hazaárulással vádolták meg őket, mondván, hogy államtitkokat szolgáltattak ki az ellenségnek, majd börtönbe kerültek.

Marie Antoinette-et eleinte férjével és gyermekeivel tartották fogva, később viszont magánzárkába vitték. A börtönben durván és megalázóan bántak vele. Amikor 1793-ban megkezdődött Marie Antoinette pere, az osztrákokkal való lepaktálás mellett azzal is megvádolták, hogy vérfertőző viszonyt folytatott 10 éves, beteges kisfiával. A királyné méltóságteljesen visszautasította e vádat, ám hazaárulásban bűnösnek találták, és guillotine általi halálra ítélték. 1793. október 16-án, éljenző tömeg közepette, végrehajtották az ítéletet.

marieantoinette.jpg

Marie Antoinette 12 éves korában, a házasságkötése előtt (1767) és úton a vesztőhely felé (1793)

A kép forrása: https://dearabbie-nonadvice.com/2015/03/31/encore-marie-antoinette/

 

 

Forrás: Reader’s Digest - Történelmi tények új megvilágításban. Budapest, 2005.

A karikatúrák forrása: http://world4.eu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.