Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.02.05

Francia közlegényből lett svéd király

charles_xiv_john_as_crown_prince_of_sweden_-_francois_gerard.jpg

Jean Baptiste Bernadotte középosztálybeli családba született a franciaországi Pau városában, tanulmányai után pedig ügyvédi asszisztenssé vált. 1780-ban belépett a francia királyi hadseregbe. Az 1789-es forradalom idejére már őrmesteri rangban szolgált. A forradalmat követő háborúk során egymás után jöttek számára az előléptetések, 1794-ben vezérőrnaggyá nevezték ki, a fleurusi csatát követően. 1796-ban ismét kiemelkedő teljesítményt nyújtott a theiningeni csatában, majd Napóleon itáliai hadjáratában is részt vett. Itt személyesen is találkozott a hadvezérrel, aki egy teljes hadosztály parancsnokává nevezte ki őt.

Napóleon nem elégedett meg nagy sikerű hadjárataival. 1799-ben államcsínnyel megdöntötte a Direktórium hatalmát, így első konzul lett. Időközben Bernadotte sem volt tétlen: feleségül vette Napóleon bátyja, Joseph sógornőjét, ezzel bebetonozva státusát az új elitben. A császárság 1804-es kikiáltásakor már Napóleon egyik legmegbízhatóbb tisztjének számított, és egyike volt a Napóleon által kinevezett 18 birodalmi marsallnak.

Emellett azonban továbbra is lenyűgözte császárát a csatamezőn. Az austerlitzi győzelemben játszott szerepéért megkapta Napóleontól a Pontecorvo hercege címet (Napóleon eddigre az Itália királya címet is viselte).

1808-ban Svédország és Oroszország között háború tört ki a svéd korona alá tartozó Finnország birtoklásáért. A konfliktusban Oroszország győzött, és létrehozta a hozzá tartozó, de autonómiát élvező Finn Nagyhercegséget. A vereség válságot idézett elő Svédországban, és a királyt, IV. Gusztáv Adolfot letaszította a trónról nagybátyja, aki XIII. Károly néven elfoglalta azt. Az új király azonban a szenilitás egy korán kialakult formájával küzdött, és élő örökösei sem voltak. A svéd parlament kijelölte utódnak Augustenborgi Keresztély Ágost dán herceget, aki azonban egy évvel később, 1810-ben agyvérzést szenvedett, amelybe bele is halt.

18057.jpg

XIII. Károly svéd király

Napóleon eddigre kialakította Európában saját hatalmi rendszerét – a fontosabb trónokra rokonait, illetve megbízható embereit ültette. A szövetség előnyeiből kimaradni nem akaró svéd parlament Napóleonhoz fordult, hogy jelöljön ki egy általa megfelelőnek tartott embert XIII. Károly örököséül. Napóleon Pontecorvo hercegét, Jean Baptiste Bernadotte-ot ajánlotta, aki 1810-től kormányzóként vezette az országot, XIII. Károly 1818-as halála után pedig XIV. Károly János néven trónra lépett. Svédország és Norvégia 1814-ben létrejött uniójának köszönhetően egyúttal Norvégia trónját is elfoglalta.

18056.jpg

A koronázás

XIV. Károly János 1844-es haláláig békében uralkodott. Uralkodása során együttműködött a parlamenttel, Napóleon bukását követően pedig ügyesen helyezkedve jó viszonyt alakított ki a Franciaországot legyőző nagyhatalmakkal. Mindemellett véget vetett Svédország addigi terjeszkedő politikájának, amellyel több költséges és nagy veszteségekkel járó háborúba bonyolódott a korábbi évszázadokban. Bernadotte megközelítése sok modern értelmezés szerint Svédország mai szigorú semlegességének alapja. Katonai múltja miatt nagy tiszteletnek örvendett hadserege részéről is, a békés időkben végig készenlétben tartotta a svéd csapatokat.

A Bernadotte-ház napjainkban is Svédország uralkodócsaládja, a jelenlegi király, az 1973 óta regnáló XVI. Károly Gusztáv maga is XIV. Károly János, azaz Jean Bernadotte leszármazottja.

18058.jpg

A francia és svéd zászlókkal is feldíszített Bernadotte-ház XIV. Károly János szülővárosában

 

Forrás: https://mult-kor.hu/a-francia-kzlegeny-akibol-vegul-svedorszag-kiralya-lett-20180725

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.