Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.09

Nem volt elég szép az ara, ezért lefejeztette házasságközvetítő kancellárját VIII. Henrik

after_hans_holbein_the_younger_-_portrait_of_henry_viii_-_google_art_project-horz.jpg

A képen: VIII. Henrik és Cleves-i Anna 
(mindkét festményt ifj. Hans Holbein készítette) forrás: https://hu.wikipedia.org/

1540. január 6-án volt Cleves-i Anna és VIII. Henrik esküvője, a házasság azonban nem tartott sokáig… VIII. Henrik 18 évesen lépett trónra, s eleinte az ügyek intézését a tapasztalt Wolsey bíborosra bízta, miközben ő az élet örömeit élvezte. Mivel uralkodását trónviszályok előzték meg, szinte megszállottan foglalkoztatta a dinasztiaalapítás. Amikor rádöbbent, hogy öregedő felesége, Katalin már nem szül neki fiat, új feleség után nézett. Választása udvarhölgyére, Boleyn Annára esett, de a pápa nem volt hajlandó felbontani házasságát. A feldühödött Henrik szakított Rómával és megalapította az anglikán egyházat. 1533 elején feleségül vette a már terhes Boleyn Annát, nemsokára megszületett a későbbi Erzsébet királynő. Fiút azonban Anna sem tudott szülni, így Henrik három év múlva képtelen vádakkal halálra ítéltette (pl. állítólagos harmadik mellbimbójával az ördögöt szoptatta), majd lefejeztette nejét, egyben fattyúnak nyilvánította Erzsébetet és első házasságából született lányát, Máriát. Harmadik felesége Jane Seymour lett, aki végre fiút fogant, de nem sokkal ezután meghalt.

Akkoriban Henrik kormányzatának kulcsembere az adókat kíméletlenül emelő, hatékony adminisztrációt kiépítő Thomas Cromwell volt. Az osztatlan ellenszenvnek örvendő Cromwell a király bizalmát egy balul sikerült házasság miatt vesztette el: egy portré alapján ő ajánlotta Henriknek Cleves-i Annát feleségül. Mikor az ara megérkezett, kiderült, hogy a festő nem kicsit szépített a valóságon, mellőzte például a himlőhelyeket.

A pár a kezdetektől fogva nem volt összeillő. Henrik értékelte, ha egy nő művelt és kifinomult, Annából ez hiányzott, írni és olvasni csak németül tudott. Charles de Marillac francia nagykövet szerint magas és vékony volt, közepes szépségű, de magabiztos és eltökélt. Sötét hajú volt, meglehetősen komolynak tűnt, koránál idősebbnek.

Anna először Calais-ba utazott, ahol angol nemesek nagy csoportja várta. Henrik a tervek szerint Greenwichben várt volna rá, mivel azonban türelmetlen volt, elément Rochesterbe és kedvelt szokása szerint álruhában, álarcban beosont a terembe, ahonnan Anna épp a bikaviadalt nézte az ablakból, majd szájon csókolta a hercegnőt. Anna, aki a teremben lévőktől eltérően nem ismerte fel azonnal a királyt, ellökte magától és németül káromkodott. Henriket, akit a nők mindig rajongással és hízelgéssel vettek körül, innentől taszította a házasság gondolata, és kijelentette, Anna sokkal csúnyább, mint a képen, s félrevezették, az esküvőt azonban már nem lehetett elhalasztani Anna családjának megsértése nélkül. 1540. január 6-án a greenwichi Placentia palotában összeházasodtak. Anna áttért az anglikán felekezetbe, amit Henrik elvárt tőle. Állítólag egész nászéjszakájukat kártyázással töltötték, ami az egyetlen közös pontnak bizonyult kettejük jelleme tekintetében. Hamarosan megkérte Annát, hogy egyezzen bele házasságuk érvénytelenítésébe.

A kancellárnak a fejébe került a balul sikerült házasságközvetítés. Henrik a kivégzés napján vette el ötödik feleségét, ám a könnyelmű Catherine Howard nyíltan megcsalta, így a 18 éves királyné is a vérpadon végezte. A király utoljára 1543-ban nősült, a gazdag Catherine Parrt vette el, aki özvegyasszony volt. A bölcs asszony jó hatással volt rá, még azt is elérte, hogy Henrik két lányát is lehetséges örökösének tette meg. Az elhízott, köszvényes uralkodó (élete vége felé csaknem 180 kg volt!) 1547. január 28-án halt meg. A trónon mindhárom gyermeke ült: a beteges, kilencévesen megkoronázott VI. Edward csak arról nevezetes, hogy ő volt az első protestáns angol király, utána „Véres” Mária, majd I. Erzsébet, a „szűz királynő” következett.

Az emberek képzeletét leginkább VIII. Henrik színes egyénisége ragadja meg, hiszen hatszor nősült és két feleségét végeztette ki, emellett szenvedélyes szerencsejátékos, nagyevő és nagyivó szoknyavadász volt. A történelemkönyvekben azonban azt tartják számon, hogy ő alapozta meg Anglia nagyhatalmi státusát, amely lánya, I. Erzsébet alatt lett valóság. Alakja számtalan alkotásban szerepel, és még ma is készülnek róla újabb és újabb filmek, sorozatok.

Forrás: https://mult-kor.hu/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.