Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2022.01.27

Örömünnepet ült Párizs lakossága a halálhírére

wallpaperdog-5545932.jpg

A versailles-i palota

XIII. Lajos és Ausztriai Anna fia 1638. szeptember 5-én született. (A legenda szerint volt egy ikertestvére is, ő lett volna a híres Vasálarcos.) Ötévesen került a trónra, nagykorúságáig régensként anyja kormányzott helyette Mazarin bíboros segítségével. Annának így nem jutott ideje gyermekére, akit a szolgák gondoztak, de nem neveltek, egyszer majdnem a palota szökőkútjába fulladt, mert senki sem vigyázott rá. Kilencéves korában tört ki a Fronde-lázadás, s a királyi családnak is el kellett menekülnie a fővárosból, egyszer háziőrizet alá helyezték őket. Emiatt sohasem bocsátott meg Párizs népének.

8-eves-koraban.jpg

XIV. Lajos 8 éves korában

Koronázásának másnapján – a vélhetőleg ebben a formában soha el nem hangzott „Az állam én vagyok!” szavak kíséretében – bejelentette, hogy teljesen egyedül akarja viselni a kormányzás felelősségét. Először is börtönre ítéltette a korrupt és népszerűtlen Fouquet pénzügyminisztert, minisztereit élete végéig személyesen ellenőrizte és kénye-kedve szerint cserélgette.

Megreformálta az igazságszolgáltatást, bár a sokszor egymásnak ellentmondó törvényekhez nem nyúlt. Költséges módon, de hatástalanította a korábban felkelések sorozatát kirobbantó nemességet: a hangadókat kegydíjakkal udvarába csábította, fényűző életmódot biztosítva demoralizálta és kimerítette őket. Tehetséges minisztere, Colbert megerősítette a gazdaságot, csökkentette az állami deficitet, hatékonyabbá tette az adózást.

louis_xiv_1638_1715_hi.jpg

1701 körül

1667-ben megtámadta Spanyol Németalföldet, amelyre spanyol felesége révén igényt tartott, ezzel kezdődött a haláláig tartó háborúk sorozata. 1672-ben Németalföld ellen fordult, seregei győzelmet arattak a spanyol és a német-római császár által is támogatott hollandok felett. 1678-ban megszerezte Flandriát, Franche-Comtét és Lotaringiát, a király és országa hatalmának tetőpontjára érkezett.

A bigottan vallásos Lajos 1685-ben visszavonta a protestánsoknak szabad vallásgyakorlatot biztosító nantes-i ediktumot és üldözni kezdte az általa megbízhatatlannak tartott hugenottákat, akik közül sokan elhagyták az országot. Ezáltal nem csak leggazdagabb és legképzettebb alattvalóit vesztette el, de „sikerült” maga ellen egyesítenie a protestáns hatalmakat is.

800px-louis_xiv_of_france.jpg

Királyi díszben 1701-ben

1688-97 között Angliával, Hollandiával és a Német-római Birodalommal keveredett háborúba, amelynek végén a korábban megszerzett területek egy részéről le kellett mondania, majd az 1700-ban kitört, 1714-ig tartó spanyol örökösödési háborúban ismét egész Európával került szembe. A hosszú és váltakozó sikerrel folyó hadakozás végén a legyengült és kivérzett Franciaország csak félsikert könyvelhetett el: a trónra Lajos unokája, V. Fülöp került, de az olasz és németalföldi spanyol birtokokról le kellett mondania. XIV. Lajos nem sokkal élte túl a háború végét, 1715. szeptember 1-jén meghalt.

Tetemét a nép fújolása közben temették el, Párizsban örömünnepet ültek halálhíre hallatán. A trónon európai rekordot jelentő 72 évet töltött el, túlélte fiát, unokáit és egy dédunokáját is, utóda egy másik dédunokája, XV. Lajos lett.

Bőkezűen támogatta a művészeteket, udvarában élt és alkotott Lully, Moliere és Racine. A Colbert által feltornázott bevételeket fényűző kastélyokra töltötte, Trianon, Saint Germain, Marly és mindenekelőtt Versailles elkápráztatta a korabeli Európát. A ma is álló versailles-i palota már két évtizeden át épült, amikor Lajos 1682-ben ide helyezte át udvarát, de soha nem látta készen, mert mindig újabb és újabb ötletekkel állt elő, az építkezések haláláig folytak.

Életét az etikett határozta meg, a szigorú előírások minden elképzelhető tevékenységére kiterjedtek. A királyi felkelés és lefekvés szertartása a példaképnek választott Naphoz hasonlított. Testi funkciói nem maradtak titokban: ő még oda sem gyalog járt, ahova a királyok is gyalog járnak, illetve ő egyáltalán nem járt vécére: a vécé járult hozzá. Felkelés után a számára készített üreges széket betolták, ő pedig „duplán dolgozott”: munka közben végezhette dolgát.

A tisztálkodás szertartását nem vitte túlzásba, egy megnedvesített kendővel megtörölte arcát és kezét – amiből kitűnik, hogy a Napkirály fürdött ugyan a dicsőségben és a hódolatban, vízben azonban már kevésbé. A Napkirály naponta kétszer nyilvánosan étkezett és egyedül; egyetlen egyszer foglalhatott helyet valaki asztalánál – a megtiszteltetés Moliere-t érte.

Az alacsony Lajos 26 centi magas cipőt és parókát viselt, hogy tekintélyesebbnek látszódjék, a rossz nyelvek szerint az álhaj kopaszságának leplezésére is szolgált. Udvarának majd minden hölgyével volt futó viszonya, de komoly szerepet csak kevesen játszottak életében. Felesége Ausztriai Mária Terézia volt, szeretői közül a leghíresebbek la Valliere hercegnő, Madame Montespan, és Madame de Maintenon – utóbbi oldalán 32 évet élt le békében és felesége halála után morganatikus házasságot is kötött vele.

la_duchesse_de_la_valliere_pierre_mignard.jpg

La Valliere hercegnő

montespan-markine.jpg

Montespan márkiné

800px-pierre_mignard_-_francoise_d-aubigne-_marquise_de_maintenon_-1694-.jpg

Madame de Maintenon

XIV. Lajos megítélése ellentmondásos. Kiterjesztette az ország határait, de uralkodása végére elvesztette európai vezető szerepét, felvirágoztatta a művészeteket, de fikarcnyit sem törődött népének jólétével és hozzájárult a monarchia későbbi bukásához. Uralmának ragyogása egész Európában irigységet és utánzási vágyat keltett, nyugodtan tekinthetjük az abszolút monarchia megtestesítőjének.

nec_pluribus_impar_ceiling_galerie_des_glaces_versailles.jpg

Címer a királyi mottóval, a versailles-i palota dísztermében

 

Forrás: https://m.mult-kor.hu/

A képek forrása: https://hu.wikipedia.org/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Pfiiac wjfown

Xvlyrl, 2022.05.04 12:45

viagra 50mg pills for men - <a href="https://bestusasild.com/">sildenafil buy online</a> sildenafil 50mg price