TÖRILECKE

Az első volt az igazi – Anasztázia Romanovna  (1547–1560)

Úgy tartják, hogy Anasztáziát Rettegett Iván 1500 menyasszonyjelölt közül választotta ki. A nemesek az Orosz Birodalom minden szegletéből küldték a Kremlbe a hajadon leányaikat. Anasztázia a nyugodt kiegyensúlyozottságával emelkedett ki közülük, amellyel fékezni tudta a cár fékezhetetlen természetét. 1547-ben, nem sokkal a koronázás után házasodtak össze, és összesen hat gyermekük született, amelyből négy nem érte meg a felnőttkort.

A cárné 1560-ban bekövetkezett halála után kezdtek megjelenni IV. Ivánon a paranoia jelei. Az orosz nemeseket kezdte vádolni a szeretett felesége haláláért, mert azt feltételezte, hogy a neki szánt méregnek véletlenül Anasztázia lett az áldozata. A modern kutatások az első cárné hajában magas koncentrációjú higanyt mutattak ki, amely lehetett méreg is, de akkoriban ezt az anyagot gyógykezelésekkor is használták. Mindenesetre a cár a mély gyászában számos nemest kínoztatott meg és végeztetett ki, amivel kiérdemelte a „Rettegett” nevet.

Anasztázia Romanovna

Boszorkány idegen földről – Mária Tyemrjukovna (1561–1569)

IV. Ivánnak első felesége halála után mutatták be Mária Tyemrjukovnát, egy muszlim herceg lányát. A népi mondák szerint Anasztázia a halálos ágyán figyelmeztette a férjét, hogy az ne vegyen el pogány nőt feleségül. Ennek ellenére a cárt elvarázsolta Mária különleges szépsége, akivel 1561-ben össze is házasodott.

Az édes méz viszont hamar megkeseredett, mikor Iván – és az egész cári udvar – előtt feltárult az új feleség valódi énje. Mária tudatlan volt és rosszindulatú, nem kívánt beleolvadni az orosz kultúrába. Ezenkívül Iván két életben maradt fiától is megtagadta a mostohaanyai gondoskodást. 1569-ben mérgezés áldozatává lett, egyesek szerint Iván kezei által, habár a haláleset után a nemesség újabb sorát végeztette ki.

Márta Vasziljevna Szobakina

Csak pár nap jutott az ő számára – Márta Vasziljevna Szobakina (1571)

Iván újabb valóságshowba illő válogatót tartott, hogy megtalálja a megfelelő harmadik feleséget. A tizenkettes fináléból Márta Vasziljevna Szobakinának egyenes volt az útja az oltárig, de a cél után nem sokkal elbukott: az esküvő után pár nappal megbetegedett és meghalt. Sokan újbóli mérgezésre gyanakodtak, és Iván paranoiája elérte a mélypontot: a sorozatos kivégzéseken túl még az előző felesége bátyját is karóba húzatta.

Negyedszerre házasodni illegálisnak és istentelennek minősült fél évezreddel ezelőtt, de Iván azzal érvelt, hogy a szent köteléket pár napos feleségével nem teljesítették be. Végül a cár Anna Koltovszkaját az egyház áldása nélkül vette el 1572-ben. Iván türelmetlenül várta az új utód megfoganását, de két év után kolostorba küldte a nejét, aki fogságában végül túlélte a rettegett cárt.

A homályos ara – Anna Vaszilcsikova (1575–1577)

Szinte semmit sem tudni az ötös számú indulóról, Anna Vaszilcsikováról, kinek eskütételét szintén nem hagyta jóvá az egyház. Az elődjét követve két év után ő maga is apácák között találta magát. Állítólag erőszakos halál érte, Iván parancsára.

Vaszilisza Melentyeva

Sosemvolt özvegy – Vaszilisza Melentyeva (1579)

A hatodik feleség történetéről nehéz eldönteni, hogy valós vagy csak egy a XIX. században kitalált história. Eszerint Vaszilisza Melentyeva 1579-ben egy háborúban életét vesztett herceg özvegyeként érkezett a cári udvarba. A kedves és szép feleséget azonban rajtakapták, hogy viszonyt folytatott egy Devletev nevű herceggel. Büntetésül Iván kényszerítette Vasilisát, hogy nézze végig, ahogy a szeretőjét karóba húzatta, míg őt magát – hova máshova – zárdába küldte. Az asszony ismeretlen körülmények között még abban az évben meghalt. Egyes verziók szerint Vasilisa Melentyeva nem felesége, hanem csupán szeretője volt a rettegett cárnak.

Volt-e hetedik feleség? – A nevét sem tudjuk.

A hetedik feleségről oly kevés a biztos tény, hogy az is lehet, valójában egy kitalált karakter a történelmi kirakósban. A róla és a Vasilisa Melentyeváról szóló históriákról nincsenek korabeli feljegyzések, mindössze egy XIX. századi forrás. A cár összes felesége közül neki és elődjének nincsen koporsója, valamint nem említik őket az akkori udvari dokumentumok. Iván állítólag 1580-ban vette el a Máriát, aki I. György nagyfejedelemnek, Moszkva alapító ősének távoli leszármazottja volt. A királyi vérvonal ellenére ő sem volt az ártatlanság mintaképe, ugyanis az első együtt töltött éjszakán a cár rájött, hogy újdonsült hitvesének a szüzességét már elvették. De Iván – megunva a macerát – ahelyett, hogy kolostorba küldte volna, inkább megfojtotta feleségét.

Vasilisa Melentyeva leleplezi az imposztort

Aki túlélte – Mária Fjodorovna Nagaja (1581–1584)

Az utolsó hitves túlélte a cárt, aki 1584-ben meghalt. Egy fiúörökös is született, Dmitrij, akit száműzetésben nevelt ezután. Azonban miután 1591-ben meggyilkolták őt, Máriának is a zárdában kellett töltenie maradék éveit. 24 évvel élte túl férjét. Azt is megélte, hogy egy a halott fiaként felbukkanó, trónigénnyel fellépő imposztort leleplezzen.

Forrás: https://mult-kor.hu/rettegett-ivan-8-rettenthetetlen-felesege-20180823