Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.20

Senkivel sem osztotta meg hatalmát Anglia szűz királynője

szulei.png

Erzsébet szülei, VIII. Henrik és Boleyn Anna

Erzsébet még három éves sem volt, amikor anyját apja kivégeztette. Hatfieldben, külön udvarban nevelkedett, koraérett, komoly kislány volt. Részt vett az udvar életében, s 10 éves korától Catherine Parr (Henrik hatodik felesége) szeretete vette körül. Uralkodóhoz méltó nevelést kapott, klasszikus nyelveket, történelmet, retorikát, filozófiát, teológiát és erkölcstant tanult, olaszul és franciául is beszélt.

VIII. Henrik 1547-ben bekövetkezett halála után, fia, a 9 éves VI. Edvárd kezdett uralkodni. Edvárd fiatalon meghalt, 1553-ban a Henrik első feleségétől, Aragóniai Katalintól született (Véres) Mária lett a királynő. Ez alatt Erzsébet egy ideig a Tower foglya is volt.

elizabeth_i_in_coronation_robes.jpgErzsébet teljes koronázási díszben, a királyi hatalom jelvényeivel

1558. november 17-én végül Erzsébet lépett trónra. Ő visszaállította a protestantizmust, de nem végeztetett ki senkit hite miatt, s valamelyest elfogadta a katolikusokat is. A trónöröklésben unokahúga, Stuart Mária skót királynő követte volna, akinek katolicizmusát a protestánsok nagy fenyegetésnek tekintették, ezért állandóan napirenden volt Erzsébet házassága. Ő azonban kijátszotta kérőit egymás ellen, a tárgyalásokat évekig elhúzta, valószínűleg senkivel sem akarta megosztani a hatalmat. Bármelyik dinasztikus kapcsolat legalább annyi külpolitikai hátránnyal járt volna Anglia számára, mint előnnyel. Ugyanakkor erősen szerelmes természetű volt és egyáltalán nem rejtette véka alá ilyen irányú vágyait.

Elfogadta, tudomásul vette, sőt élvezte a még életében rá ragasztott „szűz királynő” jelzőt, holott számos életrajzírója szerint több férfivel is kapcsolatot létesített. Azt is megengedte, hogy Anglia első gyarmatát az Újvilágban róla nevezzék el Virginiának, azaz „Szűz-Földnek”.

Uralkodásának utolsó két évtizedét végigkísérte vetélkedése Stuart Mária skót királynővel. A két, teljesen különböző természetű, hatalomra törő asszony egymás elleni harca azzal ért véget, hogy Erzsébet elfogatta Stuart Máriát, s 19 évi fogság után 1587-ben kivégeztette. Ez csak rontotta a viszonyt a spanyolokkal, amely Francis Drake és mások kalóztámadásai miatt addig is feszült volt. II. Fülöp végül hadjáratot indított Anglia ellen, John Hawkins és Drake vezetésével azonban az angol flotta 1588-ban szétszórta a spanyolokat, s megalapozta Anglia tengeri uralmát. Ebben az időszakban belső ellenséggel is meg kellett küzdenie Erzsébetnek, az írek ellen (kedvesének, a lázadóvá lett Essex grófjának kivégzése árán) döntő győzelmet aratott, meghiúsítva ezzel a felkelők álmát, hogy Írország - Angliától elszakadva - önálló katolikus állam lehessen.

elizabeth_i_-armada_portrait-.jpgEz a kép a spanyol Armada felett aratott győzelem emlékére készült

Erzsébet még 70. életévében is napról-napra intézte az államügyeket, látszólag változatlan energiával. Kocsikázott, táncolt, fogadta külországok követeit, közben azonban szinte észrevétlenül fogyott életereje. Levegőváltozás végett 1603 elején Richmondba költözött, és március 24-én ott érte őt a halál. Kérdésekre válaszolni nem volt már ereje, de intéssel jelezte beleegyezését, amikor az ágya mellett álló főurak megkérdezték tőle: „Ki legyen az utóda? A skót király (Stuart Mária fia, Jakab) legyen?" Halálával véget ért a Tudorok uralma, 1603-ban Stuart Mária fia, VI. Jakab skót király került az angol trónra I. Jakab néven.

Az Erzsébet-kornak nevezett időszakban országa Európa egyik vezető hatalma lett mind a gazdaságban és kereskedelemben, mind a politikában. 45 éves uralkodása alatt mindvégig hihetetlen népszerűségnek örvendő Erzsébet jórészt olyan tulajdonságainak köszönhette politikai sikereit, amelyek az igazi történelmi nagyságokból általában hiányoznak: a színlelésnek, hajlékonyságnak, határozatlanságnak, halogatásnak és a fösvénységnek (életében egyetlen ruháját sem selejtezte ki, szekrényeiben végül mintegy háromezret őrzött).

nicholas_hilliard_-called-_-_portrait_of_queen_elizabeth_i_-_google_art_project.jpg

A jellegzetes portrék egyike

Vérmérsékletét tekintve keveréke volt a férfiasnak és a nőiesnek, az erélynek és a fortélynak, az ingadozásnak és a makacsságnak. Szíve mélyén igazi nő volt, maximálisan pacifista (harminc éven át megőrizte az ország békéjét), akinek vezérelve a gazdaságosság volt. A XVI. század, amelyet méltán neveznek a Tudorok évszázadának – VIII. Henrik és I. Erzsébet ugyanis összesen 83 évig uralkodott –, Anglia első fénykorát hozta.

 

Forrás: https://mult-kor.hu/senkivel-sem-osztotta-meg-hatalmat-anglia-szerelmes-termeszetu-szuz-kiralynoje-20170907

A képek forrása: http://wikimedia.commons.org

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.