Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.10.08

III. Az ókori Kelet

 

Az ókor az őskor után következő történelmi korszak. Kr.e. 3000 körül az írás feltalálásával és az első államok megalakulásával kezdődött.

 

1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÉS HÉTKÖZNAPI ÉLET

 

Az első állandó települések Közel-Keleten, a nagy folyók (Tigris, Eufrátesz, Nílus) mentén alakultak ki.

01.-mezopotamia.jpg02.-egyiptom.jpg

Az emberek itt növénytermesztéssel foglalkoztak. A folyók termékeny iszapot raktak le. Vizüket öntözésre használták. Építőanyagként a folyók völgyében levő agyagot használták. Téglát készítettek belőle. A házak teteje általában lapos volt. Nem voltak rajtuk ablakok, egy belső udvaron keresztül kapták a fényt és a friss levegőt.

A hegyvidéken és dombvidéken élők félnomád életmódot folytattak. Ez azt jelenti, hogy huzamosabb ideig egy helyen laktak (több hónapon keresztül), de aztán tovább mentek. Itt állattenyésztéssel foglalkoztak. Ők sátrakat vagy könnyen szétszedhető építményeket készítettek, amelyeket magukkal tudtak vinni.

Az Északnyugat-Afrikában élő berberekről készült a fenti videó. Érdemes megfigyelni a sátraikat, hasonlóak azokhoz, melyeket a félnomád törzsek már az ókorban használtak.

Azok, akik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, cserekereskedelmet folytattak egymással.

A békés egymás mellett élés nem tartott hosszú ideig. Háborúk törtek ki a termőföldért és a vízért. Így jöttek létre a nagy birodalmak. A térképen a Perzsa Birodalom látható.

04.-perzsa-birodalom.jpg

 

 

2. MEZOPOTÁMIA (ma Irak)

 

01.jpg

Mezopotámia görög eredetű szó, a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti terület, jelentése: folyamköz.

Az itt élő emberek árasztásos földműveléssel foglalkoztak: öntöző csatornákkal vezették a folyók vizét a földekre. Miután a víz elpárolgott, beburkolt patájú ökrökkel beletapostatták a vetőmagot a földbe. 

ancient-mesopotamian-agriculture-facts-irrigation-system-drainage-systems-economy-cultivation.jpg

Több nép élt Mezopotámiában, egyik a másikat követte, általában úgy, hogy leigázta az ott lakókat. A sumérok, az akkádok, az amoriták és az asszírok voltak a legjelentősebbek. 

Városállamokat alapítottak: minden város élén egy-egy király állt, akit az istenek földi helytartójának tekintettek, élet-halál ura, az egész föld tulajdonosa, a hadak főparancsnoka, főbíró. A városokban a legjelentősebb épület a toronytemplom (ZIKKURAT) VOLT. Főbb funkciói:

- gazdasági

- vallási

- csillagvizsgáló.

 

Ilyen lehetett egy zikkurat

 

7-maravillas-jardines-babilonia-antes_7654bcc8_1400x788.jpg

 

Szemirámisz függőkertje - az ókori világ hét csodájának egyike (megsemmisült)

 

1280px-pieter_bruegel_the_elder_-_the_tower_of_babel_-vienna-_-_google_art_project.jpg

 

Pieter Bruegel: Bábel tornya (1563) - egy elképzelés

 

Sumér városok: UR, URUK

Akkád városok: KIS, BABILON

Asszír varosok: ASSUR, NINIVE.

Egyes városállamok idővel terjeszkedni kezdtek, meghódították szomszédaikat → létrejöttek az első birodalmak.

 

Esettanulmány: Gilgames legendája

gilgamesh.jpg

Gilgames egy létező történelmi személyiség volt, Uruk első királya, Kr.e. a XXVII. században élt. A róla szóló történeteket később lejegyezték. 12 ékírásos agyagtáblán maradtak fenn. Ez a világ első fennmaradt irodalmi alkotása.

Gilgames zsarnokként uralkodott, ezért az alattvalói kérték az isteneket, hogy teremtsenek egy hozzá méltó ellenfelet.

Az istenek megteremtették a félig ember, félig állat Enkidut. Megmérkőzött Gilgamessel, de egyforma erősek voltak, ezért inkább barátok lettek.

Amikor Enkidu meghalt, Gilgames elindult, hogy megkeresse az örök élet titkát. Kudarcot vallott, ezért megidézte Enkidu szellemét, hogy legalább beszélhessen vele. Enkidu elmondta neki, hogy azok az emberek, akik életükben becsületesek és rendesek voltak, a túlvilágon is boldogok.

Gilgames ebből levonta a következtetést, hogy nem halhatatlanságra kell törekedni, hanem a becsületes életre.

 

Esettanulmány: Hammurapi törvénykönyve

800px-p1050763_louvre_code_hammurabi_face_rwk.jpg

Ez a legrégebbi írott törvény. Kr.e. 1750 körül keletkezett? Hammurapi babilóniai király idején. Egy 2,25 méter magas kőoszlopon és agyagtáblákon maradt fenn. Alapja a talio elv, vagyis „szemet szemért, fogat fogért” volt.

Szigorú törvényeket tartalmazott, pl. ha egy nő „nem volt gondos, «eljárogatott», házát «szétszórta», és férjét «megkevesbítette»: ezt az asszonyt vessék vízbe”.

Hammurapi törvényeit a perzsák is átvették és kisebb módosításokkal a makedón hódításig használták.

 

3. EGYIPTOM (ma Egyiptom)

ancientegyptmap-copy.jpg

 

Kelet-Afrikában, a Nílus völgyében alakult ki. Egy görög történetíró szerint Egyiptom a „Nílus ajándéka”. A Nílus sivatagos területet éltet azáltal, hogy minden évben kiönt, termékeny iszapot hagyva maga után 5-10 km szélességben.

Az egyiptomiak országukat Kemetnek (fekete föld) hívták, azon túl a terméketlen sivatag, a Deseret (vörös föld) kezdődött. Még ma is meg lehet állni Egyiptom földjén úgy, hogy egyik lábunk a fekete földön, a másik pedig a vörös földön legyen.

800px-ta_kemet.jpg

Egyiptom neve hieroglifákkal

Azért, hogy a Nílus vizét távolabbra is eljuttassák, öntözőcsatornákat ástak, és vízemelő szerkezetekkel (saduf) öntözték a termőföldet.

picture1.jpg

Saduf - vízemelő szerkezet

Kr. e. 3200 körül egyesült Alsó- és Felső-Egyiptom. Egyiptom királyát fáraónak hívták és Ré napisten fiának tartották. Az egyiptomiak mindent megtettek azért, hogy haláluk után testük épségben fennmaradjon. Mumifikálták a holttesteket. Nagy gondot fordítottak sírhelyeik elkészítésére: 

- piramisok (a legnagyobbak a gízai piramisok)

main-qimg-e7363478f1af02a4d26d806ab206d2cb-c.jpg

th.jpgmastaba-faraoun-3-horz.jpggizai-piramisok.jpg

- sziklába vájt sírok

- föld alá is temetkeztek (Tutanhamon).

king-tut-seattle-exhibit-tomb-map.jpg

perth-mummy.jpg

Az egyiptomi társadalom olyan volt, mint egy piramis: csúcsán a fáraó volt, utána következtek a papok, katonák, írnokok, kereskedők, kézművesek, szabad emberek, és végül a rabszolgák.

tarsadalom-piramisa.jpg

Többistenhívők (politeisták) voltak. A több száz isten között volt néhány jelentős, akiket Egyiptomban mindenhol tisztletek, pl. Ré, Hórusz, Ozirisz, Ízisz.

egyptiangods-130404111924-phpapp02-thumbnail-4.jpg

Hieroglif írásuk (képírás) volt.

 

Esettanulmány: Kína

Kínát magas hegyek, tengerek, sivatagos területek vették körül, ezért a világtól elzárt módon fejlődött.

Ennek az országnak két jelentős folyója van: a Huangho (Sárga folyó) és a Jangce. E folyók mentén önytözéses földművelést folytattak, rizst és kölest termesztettek.

kina-domborzati-terkep-kina-domborzat-terkep.jpg

Kezdetben több állam alakult a térségben. Kr.e. a III. században egyesítette ezeket Csin Si Huang-ti, felvette a császári címet, és hozzákezdett a kínai nagy fal építéséhez, hogy megvédje országát a nomád népek támadásaitól.

wp1887074.jpg

A Csin uralkodócsalád nevéből származik a Kína elnevezés.

Kínai találmányok: papír, selyem, iránytű, puskapor

 

Esettanulmány: Izrael

kingdom_of_israel_-hungarian-.png

david-and-goliath.jpg

A képen Dávid küzdelme Góliáttal látható.

Kr.e. a XI. században a sémita nyelvet beszélő zsidó törzsek két államot alapítottak Palesztina területén: Izrael és Júdea királyságát. Dávid király egyesítette ezeket.

Dávid fia, Salamon uralkodása idején volt Izrael virágkora. Salamon rendelte el a jeruzsálemi templom építését is. Halála után megszűnt a királyság.

A zsidó vallás az első egyistenhívő (monoteista) vallás.

gettyimages-1070825996-696x464.jpgTóratekercs (Tóra = Mózes 5 könyve)

 

4. AZ ÍRÁS FELTALÁLÁSA

 

Az emberek már az őskortól festményekkel, rajzokkal és egyszerű jelekkel ábrázolták érzéseiket és gondolataikat.

3a87315c25b3cdcaf0b123f352f6878f-altamira.jpg

Altamira (Spanyolország) - barlangfestmények

Az írást gyakorlati célból fejlesztették ki, az adók nyilvántartására. Később a papok lejegyezték imáikat, majd a törvényeket, leveleket, különböző feliratokat is írásban rögzítették.

Megjelentek az írnokok, tisztviselők és az őket tanító emberek.

picture2.jpgpicture1.jpg

A legrégebbi ismert írás a sumér ékírás. Agyagtáblácskákra írtak. Puha agyagba jeleket véstek, és azért, hogy a felirat megmaradjon, az agyagtáblácskákat kemencében kiégették.

picture3.jpg

Egyiptom hivatalos írásmódja a hieroglif írás (képírás), amely kb. 1000 jelet tartalmazott. Az egyiptomiak papiruszra írtak, vagy kőbe vésték a feliratokat (sztélé = kőtábla).

202007230547124712.jpg

A föníciaiak találták fel az első abc-t, amelyben a mássalhangzókat és a magánhangzókat is külön írásjelekkel jelölték.

picture4-copy.jpg

Az ókori Kelet népei jobbról balra írtak. 

A föníciai abc a görög, latin, cirill, arab és zsidó abc-k őse. Az abc szó a görög nyelv első két betűjéből (alfa és béta) származik. Amint láthatjuk, a mai írás kialakulása egy hosszú folyamat eredménye.

picture5.png

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.