Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.14

IV. A görög civilizáció és a hellenizmus

2.01gorogok_terkep.jpg

1. A természeti környezet és a görögök foglalkozásai

 

Az ókori görögök magukat helléneknek, a földjüket pedig Hellásznak nevezték.

A görög törzsek (dórok, iónok, akhájok) fokozatosan foglalták el a Balkán-félsziget déli részét, az Égei-tenger szigeteit. Itt nincsenek nagy folyók, mint az ókori Keleten, és nem lehetett gabonát sem termeszteni. Főleg hegyek vannak. Fő foglalkozások:

- a terméssel kereskedtek (pl. olajbogyó és a belőle nyert olívaolaj)

epilogh_ladiou_01.jpg

- agyagból edényeket készítettek (fekete alapon vörös, vörös alapon fekete alakos)

amphore-attique-r-figures-rouges-_-musee-du-louvre-_-paris-horz.jpg

- kőből szobrokat, épületeket emeltek

ephesszosz.jpgIlyen színesek voltak a görög épületek az ókorban, mint a felső képen.

- a tengerben halásztak.

A görög bevándorláskor a térségben már ott éltek a pelaszgok Kréta szigetén, akik szent állatként tisztelték a bikát, és kereskedelemmel fogalkoztak. A görögök meghódították őket.

A knósszoszi palota (Kréta) rekonstrukciója

Kattints a képre, és fedezd fel az ókori görögök világát!

 

2. A görög mítoszok

 

A mítoszok istenekről, isteni eredetű hősökről szóló csodás történetek, amelyekkel az emberek megmagyarázták a körülöttük levő világot, pl. miért villámlik, miért váltják egymást az évszakok.

A görögök többistenhívők (politeisták) voltak.

A görög istenek úgy néztek ki és úgy viselkedtek, mint az emberek (loptak, csaltak, hazudtak), azonban nagy hatalmuk volt és halhatatlanok voltak. A mítoszok szerint az Olümposz hegy tetején laktak. 

gorog-istenek.jpg

Fontosabb görög istenek:

- Zeusz, az istenek királya

- Poszeidón, a tengerek istene

- Pallasz Athéné, a bölcsesség és az okosan vezetett háború istennője

- Arész, a pusztító háború istene

- Artemisz, a vadállatok és a vadászat istennője

- Hermész, az istenek hírnöke, a kereskedők és a tolvajok istene

- Héra, Zeusz felesége, a házasságot védelmező istennő

- Démétér, a földművelés és a termékenység istene

- Héphaisztosz, a sánta kovácsisten, felesége Aphrodité

- Apollón, a jóslás, a művészetek, a zene és a tánc istene

- Dionüszosz, a bor és a részegség istene, kísérői a kecske lábú szatírok

- Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője

 

Esettanulmány: Az Iliász és az Odüsszeia

- két hősköltemény

- szerzőjük Homérosz, a vak költő

 

a) Iliász (Ilion = Trója görög neve, Iliász = Ilionról szóló ének)

A trójai háborúból mutat be egy epizódot: Akhilleusz haragját és annak következményeit.

Ez a háború azért tört ki, mert a trójai király fia, Párisz elrabolta a spártai király feleségét, Helénát; a görögök szövetkeztek egymással, és megtámadták Tróját. A trójaiak legnagyobb harcosa Párisz bátyja, Hektór herceg volt, a görögöké pedig Akhilleusz, aki csak a sarkán volt sebezhető.

A háború 10 évig tartott, végül a görögök nyertek Odüsszeusz cselével (faló).

Nézd meg ezt a kis filmet Heinrich Schliemannról! Ő tárta fel Trója romjait:

Miután a filmet megnézted, ki lehet próbálni az alábbi szabadulószobát (nem saját munka, hálás köszönet az eredeti feltöltőnek):

 

b) Odüsszeia (Odüsszeusz kalandjairól szól)

Ithaka királyának, Odüsszeusznak az utazásait mutatja be, aki a trójai háború után összeveszett Poszeidónnal, ezért nem térhetett rögtön haza, hanem 10 évig bolyongott a tengereken. Közben számtalan kalandban volt része, pl. a küklopsz (= egyszemű óriás) barlangjában.

 

3. A görög poliszok

 

Az ókori Hellász területét hegyek borították. A hegyeken nehéz volt az átjárás, ezért nem jött létre egy nagy egységes Görögország, hanem csak kis városállamok (poliszok) alakultak a Kr.e. VIII. századtól kezdve.

A polisz városból és az azt körülvevő mezőgazdasági területből állt. A város legmagasabb pontján fellegvárat (akropoliszt) építettek fel. Itt zajlottak a vallási élet eseményei.

korinthosz.jpg

Korinthosz (rekonstrukció)

A város központja a piactér (agora) volt. Ez volt a kereskedők helye és itt tartották a népgyűléseket. A város fallal volt körülvéve.

agora-corinth-greece.jpg

A kép bal oldalán látható a korinthoszi agora (a nagy, épületekkel körbevett tér)

Minden polisznak saját védőistene és saját hadserege volt.

Egy idő után a poliszok túlnépesedtek, ezért a lakók egy része kivándorolt. Gyarmatvárosokat (kolóniákat) alapítottak a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidékén, pl. Romániában Hisztria, Tomisz és Kallatisz. A poliszok és a kolóniák kereskedtek egymással. A poliszokba gabonát, fát, vasat, rabszolgát vittek, cserébe kézműves termékeket, bort, olajat vittek.

 harta-colonizare.jpgGörög gyarmatok a Földközi-tenger térségében

 

4. Spárta

 

Spárta élén két király állt, az egyik a főpapi, a másik a hadvezéri feladatokat látta el. Csak a 28 tagú vének tanácsával egyetértésben hozhattak döntéseket.

A kiráyokat még 5 felügyelő is ellenőrizte, akiket évente választottak.

A 30 évnél idősebb spártai polgárok tagjai voltak a népgyűlésnek. Az előterjesztett javaslatokról közfelkiáltással döntöttek (IGEN vagy NEM – a hangosabb vélemény győzött)

spartai-tarsadalom.jpg

Spártai társadalom

A spártai férfiak csak és kizárólag katonáskodással foglalkoztak. Erre azért volt szükség, hogy uralmukat fenntarthassák a többségben levő alávetettek felett: egy spártai polgárra 3 körüllakó és 8 helóta jutott.

picture1-copy.jpg

- körüllakó: a Spártát körülvevő településeken éltek; földműveléssel és kereskedelemmel foglalkoztak, de a polisz ügyeibe nem szólhattak bele

- helóta: az állam tulajdonában levő földművesek voltak

A spártai életmód nagyon szigorú volt. Jellemzők:

- 7 éves kortól a fiúk nevelését az állam vette át, korcsoportok szerint

- katonai táborokban éltek, ahol testedzésben, szigorú katonai kiképzésben és alapfokú oktatásban részesültek

- a felnőttkort elérő ifjakat különböző szertartásokkal férfivá avatták

- 30 éves koruktól otthon lakhattak, de katonai kötelezettségük csak 60 év felett szűnt meg

- a férfiak legfontosabb feladata az volt, hogy jó katonák legyenek, a nőké pedig, hogy egészséges fiúgyermekeket szüljenek az államnak.

 

5. Athén

athen-es-attika-terkep.jpg

Az athéni városállam

akropolisz-es-athen.jpg

Az athéni Akropolisz

Az athéni társadalom több osztályból állt:

- arisztokraták (előkelők) – nagybirtokosok

- démosz (köznép) – kereskedők, parasztok

Athén az elején királyság volt, majd arisztokratikus köztársaság lett, tehát az előkelők vezették.

Idővel Athénban kialakult a demokrácia (démosz = nép, kratosz = hatalom). Minden felnőtt, polgárjoggal rendelkező, athéni férfi beleszólhatott az állam vezetésébe, tagja volt a népgyűlésnek, és személyesen vehetett részt a törvényhozásban.

periklesz-idejen.jpgAz athéni demokrácia fénykorában

Athénban nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra, a tudományokra és a művészetekre.

 

6. A görög-perzsa háborúk

 

Kr.e. az V. században a perzsák meghódították a kis-ázsiai görög városokat. Athén biztatására fellázadtak, de a perzsák leverték őket, és elhatározták, hogy ezért megbüntetik Athént.

Kr.e. 492-ben Dareiosz veje erős hajókkal a görögök ellen indult, de a hajóhad egy tengeri viharban megsemmisült. Kr.e. 490-ben újabb perzsa hadsereg indult, egyenesen Athén ellen. Marathón síkságán álltak ki egymás ellen, és a görögök győztek.

A legenda szerint a győzelem hírét egy katona futva vitte a 42 km-re levő Athénba, majd összeesett és meghalt. Ennek emlékére lett a marathóni futás.

battle_of_marathon_map-hu.svg.png

e501610278c62bcffb181cc84fdbafaf.jpg

Az első marathóni távfutó

marathonpic3.jpg

Az első újkori olimpián megismételték a marathoni futást - az eredeti útvonalon

Kre. 480-ban Dareiosz fia, Xerxész támadt a görögökre. 

the-army-of-xerxes-crossing-the-hellespont-to-invade-greece--480-bc_--peter-connolly_persian-wars_user_-aethon-.jpg

Hajóhíd a Hellészpontoszon

c0187099-xerxes_whipping_the_sea-_artwork.jpg

Xerxész megkorbácsoltatja a tengert

A spártaiak Leonidász vezetésével Thermopülainál ütköztek meg velük. Egy ideig ellen tudtak állni a perzsa túlerőnek, de aztán elárulták őket. Leonidász 300 spártai katonájával hősi halált halt.

thermopulai-csata.png

Szalamisznál már a görögök győztek. Ezzel véget értek a görög-perzsa háborúk.

 

7. A makedónok

 

Kr.e. 431-ben kitört a peloponnészoszi háború, amelyben Athén és szövetségesei álltak szemben Spártával és szövetségeseivel. A háború 27 éven át tartott. Végül Spárta győzött, Athén falait pedig lerombolták.

az_okor_nagy_csatai_haborus_terkep_1.jpg

Míg a görögök egymás ellen harcoltak, megerősödött északi szomszédjuk, Makedónia. II. Philipposz makedón király egy újfajta harci alakzatot fejlesztett ki, a falanxot. Ő sorra legyőzte a görög poliszokat, és létrehozta végül a Korinthoszi Szövetséget.

06.-makedonia-felemelkedese.jpg

Tervét, hogy meghódítja Perzsiát már csak fia, Alexandrosz (Nagy Sándor) váltotta valóra. Alexandrosz nagyon művelt uralkodó is volt, az ókor egyik legnagyobb filozófusa, Arisztotelész volt a tanítója.

25948415_072ec1675eee38d52c5ede5132f77604_x.jpg

Kr.e. 334-ben átkelt Ázsiába, és pár év alatt az egész Perzsa Birodalmat meghódította → birodalma a Dunától az Indus folyóig terjedt.

33 éves korában maláriában meghalt, ezután a Makedón Birodalom három részre esett szét.

A görög kultúra Ázsiában és Afrikában is elterjedt, összekeveredett az ottani kultúrákkal = ezt nevezzük hellenizmusnak.

07.-hellenisztikus-kultura.jpg

 

Esettanulmány: Az olümpiai játékok

 

Mindegyik görög városnak meg volt a maga védőistene. Tiszteletére szabályos időközönként nagy ünnepségeket szerveztek.

- Athénban Athéné tiszteletére

- Delphoiban Apollón tiszteletére

- Olümpiában Zeusz tiszteletére = olimpiák.

Az olimpiákat 4 évenként rendezték. Az olimpiák idejére beszüntették a háborúkat. Jellemzők:

- csak görög származású szabad férfiak és nők versenyezhettek egymással

- a kocsihajtás kivételével minden versenyszámot meztelenül hajtottak végre, ezért a nők még nézőként sem vehettek részt a játékokon

1_kxfnjjwglzo8rf5solaebw.jpeg

- az olimpia 5 napig tartott

- a főbb versenyszámok a következők voltak: futás, birkózás, kocsiverseny, lovagló verseny, öttusa, ökölvívás, pankráció

- a győzelem fontosabb volt a részvételnél

- a győztes atléták fejére szent olajfa ágából készített koszorút tettek, pénzjutalmat, adókedvezményt kaptak, szobrot állítottak nekik.

kotinos_light_background.jpg

 

Esettanulmány: A görög színjátszás

 

Vallási szertartásból alakult ki: évente kétszer Dionüszosz tiszteletére ünnepséget rendeztek. Ezeken az ünnepségeken énekkórus dicsőítette az istent, majd a kórusból kivált egy férfi, aki párbeszédet folytatott a közönséggel. Ő volt az első színész.

Később nőtt a színészek száma és csökkent a kórus létszáma.

A színházakban drámát (dran, cselekedni szóból) adtak elő. A drámának 2 műfaja volt:

- komédia

- tragédia.

Az előadásokat egy színpadon, oszlopos háttér előtt játszották. A színészek csak férfiak lehettek, akik maszkot és magas talpú cipőt viseltek. A maszk kifejezte, hogy a szereplő tragikus vagy komikus sorsú-e.

city-dionysia---masks--costumes-and-props.jpg

A nézőtér lépcsőzetesen emelkedett.

Az emberek jegyet váltottak. Kinyilvánították a tetszésüket (taps) és a nemtetszésüket (fütty, dobálás).

Az ókori görögök drámaíró versenyeket rendeztek. A leghíresebb görög költők Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész voltak.

nrgmeq.jpg

 

Esettanulmány: A görög építészet

 

Az ókori görögök lakóházaikat napon szárított vályogtéglából építették. A falak vékonyak voltak. A kézművesek az utca felőli szobát műhelynek használták. A többi szoba egy belső udvarra nyílt.

Az agorán és az Akropoliszon álló templomokat és középületeket márványból építették, a falakat festményekkel díszítették.

A templomok jellegzetes építészeti elemei az oszlopok. 3 oszloptípus létezett: dór, ión, korinthoszi.

baf2832455b537eb-1024x682.jpg

 

8. Az ókori görög tudomány és művészet - összefoglalás

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.