IV. A görög civilizáció és a hellenizmus
1. A természeti környezet és a görögök foglalkozásai
Az ókori görögök magukat helléneknek, a földjüket pedig Hellásznak nevezték.
A görög törzsek (dórok, iónok, akhájok) fokozatosan foglalták el a Balkán-félsziget déli részét, az Égei-tenger szigeteit. Itt nincsenek nagy folyók, mint az ókori Keleten, és nem lehetett gabonát sem termeszteni. Főleg hegyek vannak. Fő foglalkozások:
- a terméssel kereskedtek (pl. olajbogyó és a belőle nyert olívaolaj)
- agyagból edényeket készítettek (fekete alapon vörös, vörös alapon fekete alakos)
- kőből szobrokat, épületeket emeltek
Ilyen színesek voltak a görög épületek az ókorban, mint a felső képen.
- a tengerben halásztak.
A görög bevándorláskor a térségben már ott éltek a pelaszgok Kréta szigetén, akik szent állatként tisztelték a bikát, és kereskedelemmel fogalkoztak. A görögök meghódították őket.
A knósszoszi palota (Kréta) rekonstrukciója
Kattints a képre, és fedezd fel az ókori görögök világát!
2. A görög mítoszok
A mítoszok istenekről, isteni eredetű hősökről szóló csodás történetek, amelyekkel az emberek megmagyarázták a körülöttük levő világot, pl. miért villámlik, miért váltják egymást az évszakok.
A görögök többistenhívők (politeisták) voltak.
A görög istenek úgy néztek ki és úgy viselkedtek, mint az emberek (loptak, csaltak, hazudtak), azonban nagy hatalmuk volt és halhatatlanok voltak. A mítoszok szerint az Olümposz hegy tetején laktak.
Fontosabb görög istenek:
- Zeusz, az istenek királya
- Poszeidón, a tengerek istene
- Pallasz Athéné, a bölcsesség és az okosan vezetett háború istennője
- Arész, a pusztító háború istene
- Artemisz, a vadállatok és a vadászat istennője
- Hermész, az istenek hírnöke, a kereskedők és a tolvajok istene
- Héra, Zeusz felesége, a házasságot védelmező istennő
- Démétér, a földművelés és a termékenység istene
- Héphaisztosz, a sánta kovácsisten, felesége Aphrodité
- Apollón, a jóslás, a művészetek, a zene és a tánc istene
- Dionüszosz, a bor és a részegség istene, kísérői a kecske lábú szatírok
- Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője
Esettanulmány: Az Iliász és az Odüsszeia
- két hősköltemény
- szerzőjük Homérosz, a vak költő
a) Iliász (Ilion = Trója görög neve, Iliász = Ilionról szóló ének)
A trójai háborúból mutat be egy epizódot: Akhilleusz haragját és annak következményeit.
Ez a háború azért tört ki, mert a trójai király fia, Párisz elrabolta a spártai király feleségét, Helénát; a görögök szövetkeztek egymással, és megtámadták Tróját. A trójaiak legnagyobb harcosa Párisz bátyja, Hektór herceg volt, a görögöké pedig Akhilleusz, aki csak a sarkán volt sebezhető.
A háború 10 évig tartott, végül a görögök nyertek Odüsszeusz cselével (faló).
Nézd meg ezt a kis filmet Heinrich Schliemannról! Ő tárta fel Trója romjait:
Miután a filmet megnézted, ki lehet próbálni az alábbi szabadulószobát (nem saját munka, hálás köszönet az eredeti feltöltőnek):
b) Odüsszeia (Odüsszeusz kalandjairól szól)
Ithaka királyának, Odüsszeusznak az utazásait mutatja be, aki a trójai háború után összeveszett Poszeidónnal, ezért nem térhetett rögtön haza, hanem 10 évig bolyongott a tengereken. Közben számtalan kalandban volt része, pl. a küklopsz (= egyszemű óriás) barlangjában.
3. A görög poliszok
Az ókori Hellász területét hegyek borították. A hegyeken nehéz volt az átjárás, ezért nem jött létre egy nagy egységes Görögország, hanem csak kis városállamok (poliszok) alakultak a Kr.e. VIII. századtól kezdve.
A polisz városból és az azt körülvevő mezőgazdasági területből állt. A város legmagasabb pontján fellegvárat (akropoliszt) építettek fel. Itt zajlottak a vallási élet eseményei.
Korinthosz (rekonstrukció)
A város központja a piactér (agora) volt. Ez volt a kereskedők helye és itt tartották a népgyűléseket. A város fallal volt körülvéve.
A kép bal oldalán látható a korinthoszi agora (a nagy, épületekkel körbevett tér)
Minden polisznak saját védőistene és saját hadserege volt.
Egy idő után a poliszok túlnépesedtek, ezért a lakók egy része kivándorolt. Gyarmatvárosokat (kolóniákat) alapítottak a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidékén, pl. Romániában Hisztria, Tomisz és Kallatisz. A poliszok és a kolóniák kereskedtek egymással. A poliszokba gabonát, fát, vasat, rabszolgát vittek, cserébe kézműves termékeket, bort, olajat vittek.
Görög gyarmatok a Földközi-tenger térségében
4. Spárta
Spárta élén két király állt, az egyik a főpapi, a másik a hadvezéri feladatokat látta el. Csak a 28 tagú vének tanácsával egyetértésben hozhattak döntéseket.
A kiráyokat még 5 felügyelő is ellenőrizte, akiket évente választottak.
A 30 évnél idősebb spártai polgárok tagjai voltak a népgyűlésnek. Az előterjesztett javaslatokról közfelkiáltással döntöttek (IGEN vagy NEM – a hangosabb vélemény győzött)
Spártai társadalom
A spártai férfiak csak és kizárólag katonáskodással foglalkoztak. Erre azért volt szükség, hogy uralmukat fenntarthassák a többségben levő alávetettek felett: egy spártai polgárra 3 körüllakó és 8 helóta jutott.
- körüllakó: a Spártát körülvevő településeken éltek; földműveléssel és kereskedelemmel foglalkoztak, de a polisz ügyeibe nem szólhattak bele
- helóta: az állam tulajdonában levő földművesek voltak
A spártai életmód nagyon szigorú volt. Jellemzők:
- 7 éves kortól a fiúk nevelését az állam vette át, korcsoportok szerint
- katonai táborokban éltek, ahol testedzésben, szigorú katonai kiképzésben és alapfokú oktatásban részesültek
- a felnőttkort elérő ifjakat különböző szertartásokkal férfivá avatták
- 30 éves koruktól otthon lakhattak, de katonai kötelezettségük csak 60 év felett szűnt meg
- a férfiak legfontosabb feladata az volt, hogy jó katonák legyenek, a nőké pedig, hogy egészséges fiúgyermekeket szüljenek az államnak.
5. Athén
Az athéni városállam
Az athéni Akropolisz
Az athéni társadalom több osztályból állt:
- arisztokraták (előkelők) – nagybirtokosok
- démosz (köznép) – kereskedők, parasztok
Athén az elején királyság volt, majd arisztokratikus köztársaság lett, tehát az előkelők vezették.
Idővel Athénban kialakult a demokrácia (démosz = nép, kratosz = hatalom). Minden felnőtt, polgárjoggal rendelkező, athéni férfi beleszólhatott az állam vezetésébe, tagja volt a népgyűlésnek, és személyesen vehetett részt a törvényhozásban.
Az athéni demokrácia fénykorában
Athénban nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra, a tudományokra és a művészetekre.
6. A görög-perzsa háborúk
Kr.e. az V. században a perzsák meghódították a kis-ázsiai görög városokat. Athén biztatására fellázadtak, de a perzsák leverték őket, és elhatározták, hogy ezért megbüntetik Athént.
Kr.e. 492-ben Dareiosz veje erős hajókkal a görögök ellen indult, de a hajóhad egy tengeri viharban megsemmisült. Kr.e. 490-ben újabb perzsa hadsereg indult, egyenesen Athén ellen. Marathón síkságán álltak ki egymás ellen, és a görögök győztek.
A legenda szerint a győzelem hírét egy katona futva vitte a 42 km-re levő Athénba, majd összeesett és meghalt. Ennek emlékére lett a marathóni futás.
Az első marathóni távfutó
Az első újkori olimpián megismételték a marathoni futást - az eredeti útvonalon
Kre. 480-ban Dareiosz fia, Xerxész támadt a görögökre.
Hajóhíd a Hellészpontoszon
Xerxész megkorbácsoltatja a tengert
A spártaiak Leonidász vezetésével Thermopülainál ütköztek meg velük. Egy ideig ellen tudtak állni a perzsa túlerőnek, de aztán elárulták őket. Leonidász 300 spártai katonájával hősi halált halt.
Szalamisznál már a görögök győztek. Ezzel véget értek a görög-perzsa háborúk.
7. A makedónok
Kr.e. 431-ben kitört a peloponnészoszi háború, amelyben Athén és szövetségesei álltak szemben Spártával és szövetségeseivel. A háború 27 éven át tartott. Végül Spárta győzött, Athén falait pedig lerombolták.
Míg a görögök egymás ellen harcoltak, megerősödött északi szomszédjuk, Makedónia. II. Philipposz makedón király egy újfajta harci alakzatot fejlesztett ki, a falanxot. Ő sorra legyőzte a görög poliszokat, és létrehozta végül a Korinthoszi Szövetséget.
Tervét, hogy meghódítja Perzsiát már csak fia, Alexandrosz (Nagy Sándor) váltotta valóra. Alexandrosz nagyon művelt uralkodó is volt, az ókor egyik legnagyobb filozófusa, Arisztotelész volt a tanítója.
Kr.e. 334-ben átkelt Ázsiába, és pár év alatt az egész Perzsa Birodalmat meghódította → birodalma a Dunától az Indus folyóig terjedt.
33 éves korában maláriában meghalt, ezután a Makedón Birodalom három részre esett szét.
A görög kultúra Ázsiában és Afrikában is elterjedt, összekeveredett az ottani kultúrákkal = ezt nevezzük hellenizmusnak.
Esettanulmány: Az olümpiai játékok
Mindegyik görög városnak meg volt a maga védőistene. Tiszteletére szabályos időközönként nagy ünnepségeket szerveztek.
- Athénban Athéné tiszteletére
- Delphoiban Apollón tiszteletére
- Olümpiában Zeusz tiszteletére = olimpiák.
Az olimpiákat 4 évenként rendezték. Az olimpiák idejére beszüntették a háborúkat. Jellemzők:
- csak görög származású szabad férfiak és nők versenyezhettek egymással
- a kocsihajtás kivételével minden versenyszámot meztelenül hajtottak végre, ezért a nők még nézőként sem vehettek részt a játékokon
- az olimpia 5 napig tartott
- a főbb versenyszámok a következők voltak: futás, birkózás, kocsiverseny, lovagló verseny, öttusa, ökölvívás, pankráció
- a győzelem fontosabb volt a részvételnél
- a győztes atléták fejére szent olajfa ágából készített koszorút tettek, pénzjutalmat, adókedvezményt kaptak, szobrot állítottak nekik.
Esettanulmány: A görög színjátszás
Vallási szertartásból alakult ki: évente kétszer Dionüszosz tiszteletére ünnepséget rendeztek. Ezeken az ünnepségeken énekkórus dicsőítette az istent, majd a kórusból kivált egy férfi, aki párbeszédet folytatott a közönséggel. Ő volt az első színész.
Később nőtt a színészek száma és csökkent a kórus létszáma.
A színházakban drámát (dran, cselekedni szóból) adtak elő. A drámának 2 műfaja volt:
- komédia
- tragédia.
Az előadásokat egy színpadon, oszlopos háttér előtt játszották. A színészek csak férfiak lehettek, akik maszkot és magas talpú cipőt viseltek. A maszk kifejezte, hogy a szereplő tragikus vagy komikus sorsú-e.
A nézőtér lépcsőzetesen emelkedett.
Az emberek jegyet váltottak. Kinyilvánították a tetszésüket (taps) és a nemtetszésüket (fütty, dobálás).
Az ókori görögök drámaíró versenyeket rendeztek. A leghíresebb görög költők Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész voltak.
Esettanulmány: A görög építészet
Az ókori görögök lakóházaikat napon szárított vályogtéglából építették. A falak vékonyak voltak. A kézművesek az utca felőli szobát műhelynek használták. A többi szoba egy belső udvarra nyílt.
Az agorán és az Akropoliszon álló templomokat és középületeket márványból építették, a falakat festményekkel díszítették.
A templomok jellegzetes építészeti elemei az oszlopok. 3 oszloptípus létezett: dór, ión, korinthoszi.
8. Az ókori görög tudomány és művészet - összefoglalás