TÖRILECKE

1. A Róma alapításáról szóló monda

Az égő Trójából menekült el Aeneas, aki Itáliában kötött ki, és megalapította Alba Longa városát. Utódai királyként uralkodtak itt.

Aeneas menekülése Trójából (Pompeo Batoni festménye, 1750)

Aeneas egyik leszármazottját, Numitort az öccse, Amulius letaszította a trónról, és a lányát, Rhea Silviát a Vesta papnők közé küldte (akik olyanok voltak, mint az apácák), hogy ne lehessenek gyerekei.

Mars, a háború istene beleszeretett Rhea Silviába, és ikreik születtek: Romulus és Remus. Amulius megparancsolta, hogy az ikreket öljék meg, ám a szolgák az istenekre bízták a döntést: egy teknőben a folyóra rakták őket. A teknő fennakadt a bozótban. Mars isten egy farkast küldött, hogy táplálja az ikreket.

A rómaiak és az újlatin népek jelképe az anyafarkas-szobor Romulussal és Remussal. Az újabb kutatások szerint a farkas a középkorban készült, a testvérpárral később egészítették ki (XV. század).  

Később egy pásztor rájuk talált, s felnevelte őket. Felnőve kiderült minden: kiszabadították anyjukat és nagyapjukat. Megmenekülésük helyszínén új várost alapítottak, melynek neve Róma lett. Miután Romulus megölte Remust, ő lett Róma első királya.  

Te is készíthetsz ilyen képregényt a https://www.storyboardthat.com/ oldalon!

2. Az ókori Róma alapítása – a valóság

A római civilizáció bölcsője az Appennini-félsziget (Itália), amelynek nagy része hegyvidék. Északon az Alpok húzódnak, az egész félszigeten hosszában pedig az Appenninek hegyburkolata található. A Pó folyó mentén és a tengerparton síkság van. 

Az emberek földműveléssel, állattenyésztéssel, halászattal foglalkoztak.

Itáliában több nép élt: ligurok, etruszkok, italikusok (latinok - Róma alapítói, szabinok, szamniszok). Ennek a sok népnek a keveredéséből jött létre a római kultúra és civilizáció.

Róma városa hét dombra épült.

3. A római állam terjeszkedése

Kezdetben Róma királyság volt (Kr.e.753-509). Kb. 250 éven át 7 király vezette. A királyt választották, és nem egyedül uralkodott, hanem a nemzetségfőkből álló szenátussal közösen.

Mivel Róma hetedik királya zsarnokként uralkodott, elűzték, és új kormányzási formát vezettek be, a köztársaságot. A köztársaság idején a (Kr.e. 509-27) az állam élén két konzul állt, akiket egy évre választottak, és hivatali idejük leteltével be kellett számoljanak tetteikről a szenátusnak.

Rendkívüli esetben (pl. háború) 6 hónapra teljhatalommal rendelkező diktátort választottak.

A köztársaság idején Róma terjeszkedni kezdett, fokozatosan meghódították a szomszédos népeket. A legnagyobb harcokat a karthágói punokkal vívták, akiket három háborúban győztek le. A leghíresebb pun hadvezér Hannibál volt, aki seregével átkelt az Alpokon.

A fenti videó a zámai csatát (Kr.e. 212) és a rómaiak által itt alkalmazott taktikát mutatja be.

4. A római állam virágkora

A Kr.e. I - Kr.u. I. század közötti időszakot nevezzük a Római Birodalom virágkorának. Újabb és újabb területeket hódított meg. Ezeket tartományokba szervezték.

Iulius Caesar meghódította Galliát és eljutott Britanniába.

Kijavíttatta a régi naptárt, amelyet a XVI. századig használtak Európában = julián naptár. Bevezette a szökőévet és születése hónapját róla nevezték el júliusnak.

Megvádolták, hogy király akar lenni, ezért 23 késszúrással meggyilkolták.

Caesar meggyilkolása (W. H. Sullivan festménye, 1888)

Iulius Caesarhoz több híres szólás kötődik, az egyik legismertebb: „A kocka el van vetve.” Itt olvashatsz bővebben arról, mit jelent ez: 

https://www.torilecke.net/cikkek/okor/atlepte-a-rubicon-folyot-es-ezzel----elvetette-a-kockat----iulius-caesar.html

Caesar utóda Octavianus (Augustus) lett az első császár. Kr.e. 27 – Kr.u. 14 között uralkodott. Ez az időszak egy boldog békeidőszak volt.

A birodalom legnagyobb kiterjedését Traianus császár idején érte el, aki meghódította Daciát is.

https://vimeo.com/52953688?fbclid=IwAR3-Yn17xsLamGNl3glHPisMMs7jYidlsB6-FaHPGIQnk3r7Zk1qV__T_l0

Ha rákattintasz a fenti linkre, megtekintheted a hidat, melyet azért építtetett a Dunán Traianus császár, hogy megkönnyítse Dacia elfoglalását.

Ebben a videóban Traianus oszlopának rekonstrukcióját láthatod, amely a dák-római háborúk emlékére készült. Ilyen színes volt eredetileg.

A meghódított területeken a rómaiak elterjesztették a római civilizációt: utak, fürdők, vízvezetékek stb. A meghódított népek közül sokan átvették a rómaiak nyelvét, vallását, szokásait. Ezt nevezzük romanizációnak.

Amikor meglátogatod Rómát... és amikor Róma tett látogatást nálad - van különbség!

5. A római hadsereg

A római hadsereg tagjai eleinte kizárólag 17-46 év közötti, földtulajdonnal rendelkező római polgárok lehettek. A felszerelésről minden katona maga gondoskodott.

Kezdetben a harcok Róma közelében folytak, és nem vettek igénybe sok időt. A hódítások folyamán azonban a hadjáratok egyre távolabb zajlottak, ezért a kisbirtokosok közül sokan tönkrementek.

A hadseregnek nem volt utánpótlása, mivel az elszegényedett polgárok nem tudtak a felszerelésükről gondoskodni.

Egy idő után bevezették, hogy a Rómába költözött nincstelenek is lehessenek katonák.

A teknősbéka hadművelet

A katonai szolgálat alatt zsoldot fizettek nekik, leszereléskor – mint veteránok – földet és pénzt kaptak.

A római hadsereg alapegysége a légió volt, amely kb. 6000 nehézfegyverzetű gyalogos katonából állt. 

A római légiók castrum-nak nevezett katonai táborokban állomásoztak.

Ha szeretnél többet megtudni a római hadseregről, nézd meg ezt a videót: