TÖRILECKE

A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

- a népesség megnövekedett

- a parasztok a lakosság 85%-át alkották

          - a nemesektől, az egyháztól és az államtól függtek

- a társadalom megőrizte hagyományos szerkezetét

          - a király Isten kegyelméből uralkodott

          - kiváltságos rendek (nemesek – I. rend, papok – II. rend)

          - III. rend (polgárok, parasztok, munkások)

A társadalmi rendek Franciaországban. Forrás:
https://04varvara.files.wordpress.com/2011/07/anonymous-the-third-estate-17891.jpg

- a felvilágosodás gondolkodói felhívták a figyelmet az egyenlőtlenségre és az igazságtalanságokra

- a király

          - az összes föld tulajdonosa volt

          - hadat üzent és békét kötött

          - kinevezte a fontosabb tisztviselőket

          - bárkit bebörtönözhetett

- az állami intézmények zavarosan működtek

- XVI. Lajos jószándékú, de akaratgyenge uralkodó volt, az udvar és felesége befolyása alatt állt

XVI. Lajos és felesége, Marie Antoinette, forrás:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Marie_Antoinette_Young2.jpg

Egy modern felfogású film Marie Antoinette-ről

- 1785-től gazdasági válság kezdődött (25. o. táblázatok, ábra)

A nyakék botrány, amelyről film is készült, szintén aláásta a királyné hírnevét.

- 1789-ben a király összehívta az Általános Rendek Gyűlését

          - 150 éve nem ülésezett

          - mindhárom rend képviselői részt vettek rajta

          - panaszfüzetek összeállítása

A FORRADALOM ESEMÉNYEI

A király nem akart reformokat, csak a költségvetési hiányt fedezni. Az események túlhaladták őt. A forradalomnak 3 szakasza volt (aszerint, hogy ki gyakorolta a hatalmat):

          1. Nemzetgyűlés

          2. Konvent

          3. Direktórium

1. Nemzetgyűlés (1789-1792)

Az Általános Rendek Gyűléséből kivált a III. Rend Gyűlése, amely Nemzetgyűléssé nyilvánította magát.

A labdaházi („teniszpályai”) eskü, ami által létrejött a Nemzetgyűlés
Forás: http://wikimedia.commons.org

Miután a papok és a nemesek is csatlakoztak hozzá, Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánította magát. Cél: reformok + alkotmány.

A király válaszul csapatokat hozatott vidékről és előkészítette az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feloszlatását.

Párizsban városi tanács és polgárőrség alakult.

1789. július 14 – a Bastille lerombolása, a Nagy Francia Forradalom kezdete.

Közben vidéken is lázadások törtek ki: adóskönyvek elégetése és nemesi kastélyok feldúlása.

1789 augusztus

          - hűbéri kiváltságok eltörlése

          - egyenlőség bevezetése (mindenki „polgártárs” lett)

          - Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Az „Emberi és polgári jogok nyilatkozata”, a tízparancsolat formájában
Forrás: http://wikimedia.commons.org

  - a királyt és családját Párizsba költöztették („kofák menete”)

1789. október 5-én reggel egy fiatal lány dobot szerzett egy katonai őrhelyen, és megjelent vele a piacon, azt kiáltozva: „Kenyeret!” A liszthiány és az élelmiszerdrágaság miatt feldühödött kofák a hívó dobpergésre konyhakésekkel és egyéb rögtönzött fegyverekkel felszerelkezve megindultak Versailles felé. Útközben sokan csatlakoztak a spontán hadsereghez (egy mészáros vezetésével néhány férfi is), és a XVI. Lajos királyhoz tartó tömeg, a „kofák menete” végül 6000 fősre duzzadt. Egy részük betört a palotába, a király pedig – aki megrökönyödésében átölelte az asszonyok szónokát és fűt-fát megígért kénytelen volt Párizsba költözni és néhány reformot kihirdetni.

Két jelentős politikai csoport volt:

          - Jakobinus Klub (Robespierre)

A domonkosok első kolostora 1218-ban létesült Párizsban, a Szent Jakab utcában. Ezért nevezték Franciaországban a domonkosokat jakobinusoknak. 1789-ben, egy valamikori domonkos (jakobinus) kolostor épületében ülésezett először az „Alkotmány barátainak társasága”. Ahogy nőtt a létszámuk, elkezdtek a kolostor templomában találkozni. Ekkor terjedt el a mondás: „Megyek a jakobinusokhoz”

          - Cordelier Klub (Danton, Marat)

1790-ben, a ferencesek templomában alakult. A ferenceseket a középkori Franciaországban zsinórosoknak hívták, mert zsinór, korda (franciául corde) övezte ruhájukat. 

1791 szeptember – alkotmány

          - hatalmi ágak szétválasztása (27. o. táblázat)

1792 április – hadüzenet Ausztriának → az osztrák és porosz csapatok megközelítették Párizst

1792 augusztus – a Törvényhozó Gyűlés kikiáltja a köztársaságot, a királyt és családját börtönbe zárják

1792 szeptember – Valmynál győzelem az ellenség felett

2. Konvent (1792-1795)

Új államhatalmi szerv, a Konvent került hatalomra. A Konventen belül 3 csoportosulás volt:

          - girondisták

          - Hegypárt

          - „Alföld” és „Mocsár”

A legradikálisabb képviselők nevezték magukat hegypártiaknak (a teremben a felső sorokban foglaltak helyet), a mérsékeltebb szárnyat pedig mocsárnak vagy alföldnek hívták. A girondisták szintén egy mérsékelt irányzatot képviseltek, nevüket onnan kapták, hogy hangadóik a franciaországi Gironde megye küldöttei voltak.

3 szakasz:

a) Girondista Konvent

          - kivégeztette a királyt

XVI. Lajos fejének felmutatása a tömeg felé 

Kötőnők, igyekeztek a guillotine-hoz minél közelebb helyet foglalni, 
és még a kivégzések alatt sem hagyták abba a kötögetést, forrás: http://wikimedia.commons.org

- létrejött az 1. koalíció Franciaország ellen – osztrák, orosz, porosz, angol szövetség, cél: a régi rendszer helyreállítása

- a Konvent 300 000 fős védelmi sereget állított fel ellene

b) Hegypárti Konvent

Miután a girondistákat eltávolították a Konventből, a hegypárt került hatalomra.

          - forradalmi terror (Gyanúsok Törvénye (ld. tankönyv → több ezer embert végeztek ki)

          - élelmiszerek árának maximálása

          - fizetések befagyasztása

          - új naptár

   
Így nézett ki az új forradalmi naptár. Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_forradalmi_napt%C3%A1r

          - kereszténység „lecserélése” az Ész kultuszára

Ész istennő, a kép forrása: http://patheos.com

- általános mozgósítás (több mint 1 millió katona) → a védelmi háború hódító háború lett.

A rend helyreállítása után megmutatkoztak a Hegypárton belüli ellentétek. A radikálisok a mérsékelteket vérpadra küldték. Franciaország gazdasági helyzete továbbra sem javult. A Konvent csapatai ezért a radikálisokat is vérpadra juttatták.

c) Thermidori Konvent

A Konvent túlélő csoportjai, az „Alföld” és „Mocsár” kerültek hatalomra. Ők a polgárság mérsékelt irányzatát képviselték.

          - folytatódtak a külpolitikai sikerek

          - új alkotmány

3. Direktórium (1796-1799)

          - 1796-tól Franciaországot az új alkotmány alapján vezették

                   - cenzusos választójog

                   - kétkamarás törvényhozás (Vének Tanácsa és Ötszázak Tanácsa)

                   - végrehajtói hatalom: 5 tagú Direktórium.

          - a demokratikus rendszer működése nem volt zökkenőmentes

                   - gazdasági válság

                   - különböző társadalmi mozgalmak (pl. Babeuf összeesküvése)

                   - királypárti felkelések

→ ezek leverése jó alkalom volt a kitűnni vágyó fiatal tisztek (pl. Bonaparte Napóleon) számára.