04. A nagy francia forradalom
A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
- a népesség megnövekedett
- a parasztok a lakosság 85%-át alkották
- a nemesektől, az egyháztól és az államtól függtek
- a társadalom megőrizte hagyományos szerkezetét
- a király Isten kegyelméből uralkodott
- kiváltságos rendek (nemesek – I. rend, papok – II. rend)
- III. rend (polgárok, parasztok, munkások)
A társadalmi rendek Franciaországban. Forrás: https://04varvara.files.wordpress.com/2011/07/anonymous-the-third-estate-17891.jpg
- a felvilágosodás gondolkodói felhívták a figyelmet az egyenlőtlenségre és az igazságtalanságokra
- a király
- az összes föld tulajdonosa volt
- hadat üzent és békét kötött
- kinevezte a fontosabb tisztviselőket
- bárkit bebörtönözhetett
- az állami intézmények zavarosan működtek
- XVI. Lajos jószándékú, de akaratgyenge uralkodó volt, az udvar és felesége befolyása alatt állt
XVI. Lajos és felesége, Marie Antoinette, forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Marie_Antoinette_Young2.jpg
Egy modern felfogású film Marie Antoinette-ről
- 1785-től gazdasági válság kezdődött (25. o. táblázatok, ábra)
A nyakék botrány, amelyről film is készült, szintén aláásta a királyné hírnevét.
- 1789-ben a király összehívta az Általános Rendek Gyűlését
- 150 éve nem ülésezett
- mindhárom rend képviselői részt vettek rajta
- panaszfüzetek összeállítása
A FORRADALOM ESEMÉNYEI
A király nem akart reformokat, csak a költségvetési hiányt fedezni. Az események túlhaladták őt. A forradalomnak 3 szakasza volt (aszerint, hogy ki gyakorolta a hatalmat):
1. Nemzetgyűlés
2. Konvent
3. Direktórium
1. Nemzetgyűlés (1789-1792)
Az Általános Rendek Gyűléséből kivált a III. Rend Gyűlése, amely Nemzetgyűléssé nyilvánította magát.
A labdaházi („teniszpályai”) eskü, ami által létrejött a Nemzetgyűlés Forás: http://wikimedia.commons.org
Miután a papok és a nemesek is csatlakoztak hozzá, Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánította magát. Cél: reformok + alkotmány.
A király válaszul csapatokat hozatott vidékről és előkészítette az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feloszlatását.
Párizsban városi tanács és polgárőrség alakult.
1789. július 14 – a Bastille lerombolása, a Nagy Francia Forradalom kezdete.
Közben vidéken is lázadások törtek ki: adóskönyvek elégetése és nemesi kastélyok feldúlása.
1789 augusztus
- hűbéri kiváltságok eltörlése
- egyenlőség bevezetése (mindenki „polgártárs” lett)
- Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
Az „Emberi és polgári jogok nyilatkozata”, a tízparancsolat formájában Forrás: http://wikimedia.commons.org
- a királyt és családját Párizsba költöztették („kofák menete”)
1789. október 5-én reggel egy fiatal lány dobot szerzett egy katonai őrhelyen, és megjelent vele a piacon, azt kiáltozva: „Kenyeret!” A liszthiány és az élelmiszerdrágaság miatt feldühödött kofák a hívó dobpergésre konyhakésekkel és egyéb rögtönzött fegyverekkel felszerelkezve megindultak Versailles felé. Útközben sokan csatlakoztak a spontán hadsereghez (egy mészáros vezetésével néhány férfi is), és a XVI. Lajos királyhoz tartó tömeg, a „kofák menete” végül 6000 fősre duzzadt. Egy részük betört a palotába, a király pedig – aki megrökönyödésében átölelte az asszonyok szónokát és fűt-fát megígért kénytelen volt Párizsba költözni és néhány reformot kihirdetni.
Két jelentős politikai csoport volt:
- Jakobinus Klub (Robespierre)
A domonkosok első kolostora 1218-ban létesült Párizsban, a Szent Jakab utcában. Ezért nevezték Franciaországban a domonkosokat jakobinusoknak. 1789-ben, egy valamikori domonkos (jakobinus) kolostor épületében ülésezett először az „Alkotmány barátainak társasága”. Ahogy nőtt a létszámuk, elkezdtek a kolostor templomában találkozni. Ekkor terjedt el a mondás: „Megyek a jakobinusokhoz”
- Cordelier Klub (Danton, Marat)
1790-ben, a ferencesek templomában alakult. A ferenceseket a középkori Franciaországban zsinórosoknak hívták, mert zsinór, korda (franciául corde) övezte ruhájukat.
1791 szeptember – alkotmány
- hatalmi ágak szétválasztása (27. o. táblázat)
1792 április – hadüzenet Ausztriának → az osztrák és porosz csapatok megközelítették Párizst
1792 augusztus – a Törvényhozó Gyűlés kikiáltja a köztársaságot, a királyt és családját börtönbe zárják
1792 szeptember – Valmynál győzelem az ellenség felett
2. Konvent (1792-1795)
Új államhatalmi szerv, a Konvent került hatalomra. A Konventen belül 3 csoportosulás volt:
- girondisták
- Hegypárt
- „Alföld” és „Mocsár”
A legradikálisabb képviselők nevezték magukat hegypártiaknak (a teremben a felső sorokban foglaltak helyet), a mérsékeltebb szárnyat pedig mocsárnak vagy alföldnek hívták. A girondisták szintén egy mérsékelt irányzatot képviseltek, nevüket onnan kapták, hogy hangadóik a franciaországi Gironde megye küldöttei voltak.
3 szakasz:
a) Girondista Konvent
- kivégeztette a királyt
XVI. Lajos fejének felmutatása a tömeg felé
Kötőnők, igyekeztek a guillotine-hoz minél közelebb helyet foglalni, és még a kivégzések alatt sem hagyták abba a kötögetést, forrás: http://wikimedia.commons.org
- létrejött az 1. koalíció Franciaország ellen – osztrák, orosz, porosz, angol szövetség, cél: a régi rendszer helyreállítása
- a Konvent 300 000 fős védelmi sereget állított fel ellene
b) Hegypárti Konvent
Miután a girondistákat eltávolították a Konventből, a hegypárt került hatalomra.
- forradalmi terror (Gyanúsok Törvénye (ld. tankönyv → több ezer embert végeztek ki)
- élelmiszerek árának maximálása
- fizetések befagyasztása
- új naptár
Így nézett ki az új forradalmi naptár. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_forradalmi_napt%C3%A1r
- kereszténység „lecserélése” az Ész kultuszára
Ész istennő, a kép forrása: http://patheos.com
- általános mozgósítás (több mint 1 millió katona) → a védelmi háború hódító háború lett.
A rend helyreállítása után megmutatkoztak a Hegypárton belüli ellentétek. A radikálisok a mérsékelteket vérpadra küldték. Franciaország gazdasági helyzete továbbra sem javult. A Konvent csapatai ezért a radikálisokat is vérpadra juttatták.
c) Thermidori Konvent
A Konvent túlélő csoportjai, az „Alföld” és „Mocsár” kerültek hatalomra. Ők a polgárság mérsékelt irányzatát képviselték.
- folytatódtak a külpolitikai sikerek
- új alkotmány
3. Direktórium (1796-1799)
- 1796-tól Franciaországot az új alkotmány alapján vezették
- cenzusos választójog
- kétkamarás törvényhozás (Vének Tanácsa és Ötszázak Tanácsa)
- végrehajtói hatalom: 5 tagú Direktórium.
- a demokratikus rendszer működése nem volt zökkenőmentes
- gazdasági válság
- különböző társadalmi mozgalmak (pl. Babeuf összeesküvése)
- királypárti felkelések
→ ezek leverése jó alkalom volt a kitűnni vágyó fiatal tisztek (pl. Bonaparte Napóleon) számára.