TÖRILECKE

A HATALOMÁTVÉTEL FELÉ

Napóleon a forradalom idején:

          - visszafoglalta az angolok által elfoglalt Toulont

          - Párizs – királypárti lázadás leverése

          - itáliai hadjárat – 1796-1797 – 1 év alatt 12 győzelem az osztrákok felett

          - egyiptomi hadjárat – 1798-1799 – elfoglalta Egyiptomot.

Egyiptomi tartózkodása idején rossz híreket kapott Párizsból (kül- és belpolitikai kudarcok), ezért visszatért Franciaországba.

A KONZULÁTUS

1799. Brumaire 18 (november 9) – államcsínnyel Napóleon átvette a hatalmat. Ókori mintára új politikai rendszert vezettek be, a Konzulátust. Az állam élén 3 tagú végrehajtó testület (3 konzul) állt. A döntő szerep az első konzulé, vagyis Napóleoné volt.

Az 1799-es decemberi alkotmánynak megfelelően:

- a hatalmi ágak nincsenek annyira szétválasztva, mint a forradalom idején

          - a konzulok széles jogkörrel rendelkeznek.

Jellemzők:

- a megyék élén prefektusok állnak, akik az első konzulnak tartoznak felelőséggel

          - erős titkosrendőrség

          - cenzúra

          - az oktatás is állami ellenőrzés alá került

- a  forradalom idején elmenekült arisztokraták visszatérhettek Franciaországba, feltétel: az új rendszer támogatása

          - konkordátum a pápával

          - a gazdaság fejlesztése védővámok által

          - Francia Nemzeti Bank (1800)

          - új törvénykönyvek (Polgári Törvénykönyv)

1799-ben megalakult a 2. koalíció Franciaország ellen – angol, orosz, osztrák és török szövetség → francia győzelmek

          - lunevillei béke az osztrákokkal

          - amiensi béke az angolokkal.

1802-ben népszavazással Napóleont élete végéig első konzullá választották.

A CSÁSZÁRSÁG

1804-ben Napóleon császárrá koronáztatta magát.

          - letartóztatások fokozása (ítélet nélküli letartóztatás, kényszerlakhely)

          - újnemesség

- a hadsereg újjászervezése (25-30 000-es egységek, kötelező katonai szolgálat) → létrejött a Nagy Hadsereg, kb. 600 000 fő.

1806-ban megalakult a 3. koalíció Franciaország ellen – angol, orosz, porosz és osztrák részvétellel.

          - Trafalgar – tengeri ütközet, az angolok győznek

          - Ulm, Austerlitz – a franciák legyőzik az osztrákokat és az oroszokat

          - Jéna – legyőzik Poroszországot

          - Eylau, Friedland – legyőzik Oroszországot.

→ Tilsit – békekötés – átrajzolta Európa térképét: Napóleon királyságokat és hercegségeket adományozott testvéreinek, marsalljainak = a császárság fénykora (1807).

A katonai akciók mellett Napóleon gazdasági fegyvert is alkalmazott: bevezette a kontinentális zárlatot Anglia ellen.

          - a csempészkereskedelem virágzott

- hogy a zárlat teljes legyen, Napóleon elfoglalta Portugáliát, Spanyolországot és a Pápai Államot

          - 1809 Wagram – Napóleon utolsó nagy győzelme az osztrákok felett.

1810-re Franciaország elérte természetes határait: Rajna – Alpok – Pireneusok + csatolt területek (névleg függetlenek, de Napóleon családtagjainak vezetésével) + szövetséges államok (saját, de Napóleonhoz hű uralkodóik vezetésével).

1811-ben Franciaország hanyatlani kezdett. Okok:

          - pénzügyi válság

          - a polgárság elfordul Napóleontól

          - élelmiszerválság

- beavatkozások Spanyországban és Portugáliában a blokád megszegése miatt → első vereségek

- politikai, kereskedelmi érdekellentétek miatt megtámadta Oroszországot, de kénytelen volt visszavonulni, a Nagy Hadsereg jó része is odaveszett

1813 – létrejött a 4. koalíció Franciaroszág ellen – angol, orosz, porosz és osztrák részvétellel

1813 Lipcse – a Népek Csatájában legyőzik Napóleont.

1814 – kényszerítik, hogy lemondjon → Elba szigetére száműzik.

1815-ben visszatér → 100 napos uralom

1815 júniusában Waterloonál végleg legyőzik → Szent Ilona szigetére száműzik.

1821-ben Napóleon száműzetésben meghal.