Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.02

06. A napóleoni Franciaország hatása Európára. A bécsi kongresszus

 

A napóleoni Franciaország hatása Európára

Pozitívumok:

          - törvénykönyvek

          - pápai konkordátum

          - nemesi kiváltságok eltörlése

          - nemzeti érzések (nacionalizmus) megjelenése

Negatívumok:

          - adók

          - kötelező katonai szolgálat

          - kontinentális zárlat

          - népek elnyomása.

 

A bécsi kongresszus

07.-europa-a-becsi-kongresszus-utan.png

A lipcsei csata (1813) után a győztes hatalmak békekonferenciát tartottak, melyet csak Napóleon 100 napos uralma szakított meg. A bécsi kongresszuson (1814-1815) a törökök kivételével minden európai állam képviseltette magát, meghívást kapott Franciaország is, ahol időközben a Bourbonok restaurálták a hatalmukat. XVIII. Lajos, a kivégzett XVI. Lajos öccse lett a francia uralkodó Napóleon lemondatása után. Az első időszakban nem tudtak megegyezni Európa jövőjéről, a vitás területi kérdésekről, de a konfliktusok Napóleon visszatérési kísérlete után rendeződtek.

A győztesek a dinasztiák tekintélyének visszaállítására és 1789 szellemiségének eltörlésére törekedtek. A kongresszus jelentős területi változásokkal zárult, de az európai egyensúly nem bomlott meg. Lengyelországot nem állították helyre, a területén osztozó három ország (Habsburg császárság, Oroszország, Poroszország) megőrizte korábbi szerzeményeit. A német területek széttagoltsága fennmaradt, a kialakuló Német Szövetség tagállamai laza államszövetségbe tömörültek az osztrák császár fennhatósága alatt. Itália újra megosztott lett, a területek nagy része idegen dinasztiák fennhatósága alá került, az egyetlen független olasz állam a Szárd Királyság (Piemont) volt.

Európában a győztesek további területeket nyertek: a Habsburgoké lett Velence és Lombardia, az oroszok megszerezték Finnországot és Besszarábiát, a poroszok a Rajnánál kaptak területeket.

Franciaország visszaszorult a forradalom előtti határok közé. Nagy-Britannia elsősorban a gyarmatok feletti uralmát ismertette el a többi európai állammal, miközben néhány stratégiai helyszínt bekebelezett (például Máltát és Ceylon szigetét).

congress-of-vienna-watercolour-etching-collection-friedrich.jpg

 

A Szent Szövetség

1815-ben I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király megalapította a Szent Szövetséget. Ez egy katonai és politikai szövetség volt, amely 1848-ig meghatározó befolyást gyakorolt Európa politikai helyzetére. A szövetség fő célja a fennálló monarchiák fenntartása volt. Tekinthetjük az első összeurópai békefenntartó, béketeremtő biztonsági rendszernek is. 40 éven át – a krími háborúig – megakadályozta a nagyhatalmak egymás elleni háborúit.

Az alapító oklevélben a három uralkodó megfogadta, hogy örök barátságot kötnek egymással és egymást minden eshetőséggel szemben hűségesen megsegítik, arra is kötelezték magukat, hogy alattvalóikat keresztény szellemben fogják nevelni és tartani. Minden nagyobb európai ország csatlakozott, csupán az angol király nem lett a tagja. Metternich osztrák kancellár javaslatára hozták be a Szent Szövetségbe, hogy a fejedelmek minden forradalmi mozgalom alkalmával kongresszust tartsanak, amelyen a közös erővel való fegyveres leverésről tanácskozzanak. Ilyen alapon segítették meg az oroszok az osztrákokat az 1848-as magyar forradalom és szabadásgharc leverésében.

800px-prince_metternich_by_lawrence.jpeg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.