08. Az 1848-as forradalom Európában
A szabadság vezeti a népet (Eugen Delacroix festménye, 1833)
1815-ben Napóleon legyőzése után a Bécsi Kongresszuson létrejött a Szent Szövetség, melynek egyik fő célja a forradalmak leverése volt.
A XIX. század közepéig Európára az önkényuralom volt a jellemző, az Orosz Birodalom és a Habsburg Birodalom a „népek börtönének” számítottak. Csak Anglia, Franciaország és Belgium voltak liberális országok.
A forradalom okai:
- gazdasági válság – éhínség, szegénység, munkanélküliség
- politikai válság – elnyomás, egyes helyeken még mindig volt jobbágyság, a polgári szabadságjogok hiánya.
Így néz ki a népek tavasza térképen (az 1848-as forradalmak főbb helyszínei)
Forradalom Franciaországban
Orleans-i Lajos Fülöp volt a király a forradalom kitörésekor
1848 február – Lajos Fülöp király ellen tüntetések kezdődtek, amelyeket eleinte levertek, de később az uralkodó le kellett mondjon. Kikiáltották a Második köztársaságot (az első köztársaság a nagy francia forradalom idején volt).
A Második köztársaság kikiáltása
A republikánusok (köztársaságpártiak) ideiglenes kormányt alapítottak, intézkedések:
- általános választójog
- munkához való jog
- Nemzeti Műhelyek létrehozása (a munkából való megélhetés biztosítására).
A Nemzeti Műhelyek felszámolása után újabb tüntetések kezdődtek. Cavaignac tábornok helyreállította Párizsban a rendet.
Harc a barikádokon
1848 december – Bonaparte Napóleon Lajost (I. Napóleon unokaöccsét) köztársasági elnökké választották. 1851-ben III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát.
Napóleon Lajos, a későbbi III. Napóleon
Forradalom a Német Szövetségben
Német Szövetség = A Német-Római Birodalmat csaknem 1000 éves fennállás után Napóleon 1806-ban (az austerlitzi csata után) felszámolta. Területének egy részén francia védnökség alatt megalakult a Rajnai Szövetség. Napóleon legyőzése után a Bécsi Kongresszuson megszüntették a Rajnai Szövetséget, megalakult a Német Szövetség, amely Poroszországot (a későbbi Németország létrehozóját) és a Habsburg Birodalmat is magában foglalta.
A forradalom célja a nemzeti egység megteremtése volt. Ezzel együtt a forradalmi akciókat nem tudták összehangolni, több helyen voltak megmozdulások, melyek közül a legfontosabbak:
1. Berlin (Poroszország fővárosa) IV. Frigyes Vilmos porosz király alkotmányt ígért, de nem tudta megelőzni a hadsereg és a tüntetők összecsapását. Ebben a helyzetben a király összehívott egy Alkotmányozó Gyűlést, amely azonban nem sokáig működött.
2. Frankfurt Itt ülésezett az első össznémet parlament (a Német Szövetség valamennyi tagja képviseltette magát rajta). Cél: nemzeti egység. Felajánlották Frigyes Vilmosnak az egységes Németország feletti uralmat, de ő visszautasította a „sárból jövő koronát”. Rövid idővel ezután a parlament feloszlott.
A képen IV. Frigyes Vilmos látható, akinek nem volt saját gyermeke. Unokaöccse, I. Vilmos a Második Német Birodalom első császára lett.
3. Bécs 1848 márciusában forradalom tört ki. Elűzték Metternichet (konzervativ politikus, kancellár, a Habsburg Birodalom egységének elszánt védelmezője a XIX. század első felében). A császár kénytelen volt engedélyezni a sajtó- és gyülekezési szabadságot. Alkotmányt is ígért, de ez semmit sem változtatott a rendszer lényegén. A bécsi forradalmat végül a hadsereg erejével győzték le.
Ferenc József 1848-ban, 18 évesen lett Ausztria császára, és 1916-ig uralkodott
Forradalom Itáliában
Itáliát a Bécsi Kongresszus 1815-ben 7 egymástól jól elkülönülő részre osztotta, melyek többsége Habsburg fennhatóság alatt volt. Jelentős független állam volt Piemont. A forradalom kezdetére a jelet a liberális nézeteiről híres pápa, IX. Pius adta. Egész Itáliában Habsburg- és abszolutizmusellenes tüntetések törtek ki. A forradalmat részben az osztrák csapatok verték szét, de egységes célok hiányában 1849 augusztusára magától is kifulladt az összes államban.
+ Tudj meg többet a '48-as forradalmakról itt:
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_03_030