Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.06

08. Az 1848-as forradalom Európában

a-szabadsag-vezeti-a-nepet.png

A szabadság vezeti a népet (Eugen Delacroix festménye, 1833)

1815-ben Napóleon legyőzése után a Bécsi Kongresszuson létrejött a Szent Szövetség, melynek egyik fő célja a forradalmak leverése volt.

A XIX. század közepéig Európára az önkényuralom volt a jellemző, az Orosz Birodalom és a Habsburg Birodalom a „népek börtönének” számítottak. Csak Anglia, Franciaország és Belgium voltak liberális országok.

A forradalom okai:

          - gazdasági válság – éhínség, szegénység, munkanélküliség

- politikai válság – elnyomás, egyes helyeken még mindig volt jobbágyság, a polgári szabadságjogok hiánya.

10.-1848-as-forradalom.jpgÍgy néz ki a népek tavasza térképen (az 1848-as forradalmak főbb helyszínei)

 

Forradalom Franciaországban

orleans-i-lajos-fulop.jpg

Orleans-i Lajos Fülöp volt a király a forradalom kitörésekor

1848 február – Lajos Fülöp király ellen tüntetések kezdődtek, amelyeket eleinte levertek, de később az uralkodó le kellett mondjon. Kikiáltották a Második köztársaságot (az első köztársaság a nagy francia forradalom idején volt).

lamartine-kikialtja-a-2.-koztarsasagot.jpg

A Második köztársaság kikiáltása

A republikánusok (köztársaságpártiak) ideiglenes kormányt alapítottak, intézkedések:

          - általános választójog

          - munkához való jog

          - Nemzeti Műhelyek létrehozása (a munkából való megélhetés biztosítására).

A Nemzeti Műhelyek felszámolása után újabb tüntetések kezdődtek. Cavaignac tábornok helyreállította Párizsban a rendet.

harcban-a-barikadokon.jpg

Harc a barikádokon

1848 december – Bonaparte Napóleon Lajost (I. Napóleon unokaöccsét) köztársasági elnökké választották. 1851-ben III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát.

iii.-napoleon.jpg

Napóleon Lajos, a későbbi III. Napóleon

 

Forradalom a Német Szövetségben

Német Szövetség = A Német-Római Birodalmat csaknem 1000 éves fennállás után Napóleon 1806-ban (az austerlitzi csata után) felszámolta. Területének egy részén francia védnökség alatt megalakult a Rajnai Szövetség. Napóleon legyőzése után a Bécsi Kongresszuson megszüntették a Rajnai Szövetséget, megalakult a Német Szövetség, amely Poroszországot (a későbbi Németország létrehozóját) és a Habsburg Birodalmat is magában foglalta.

1024px-deutscher_bund.svg.png

image_germania_-painting-.jpg

A forradalom célja a nemzeti egység megteremtése volt. Ezzel együtt a forradalmi akciókat nem tudták összehangolni, több helyen voltak megmozdulások, melyek közül a legfontosabbak:

1. Berlin (Poroszország fővárosa) IV. Frigyes Vilmos porosz király alkotmányt ígért, de nem tudta megelőzni a hadsereg és a tüntetők összecsapását. Ebben a helyzetben a király összehívott egy Alkotmányozó Gyűlést, amely azonban nem sokáig működött.

2. Frankfurt Itt ülésezett az első össznémet parlament (a Német Szövetség valamennyi tagja képviseltette magát rajta). Cél: nemzeti egység. Felajánlották Frigyes Vilmosnak az egységes Németország feletti uralmat, de ő visszautasította a „sárból jövő koronát”. Rövid idővel ezután a parlament feloszlott.

frankfurt_nationalversammlung_1848.jpg

fwiv.jpg

A képen IV. Frigyes Vilmos látható, akinek nem volt saját gyermeke. Unokaöccse, I. Vilmos a Második Német Birodalom első császára lett.

 

3. Bécs 1848 márciusában forradalom tört ki. Elűzték Metternichet (konzervativ politikus, kancellár, a Habsburg Birodalom egységének elszánt védelmezője a XIX. század első felében). A császár kénytelen volt engedélyezni a sajtó- és gyülekezési szabadságot. Alkotmányt is ígért, de ez semmit sem változtatott a rendszer lényegén. A bécsi forradalmat végül a hadsereg erejével győzték le.

110_franzjoseph_jung_a3.jpg

Ferenc József 1848-ban, 18 évesen lett Ausztria császára, és 1916-ig uralkodott

 

Forradalom Itáliában

onpaste.20201108-190435.jpg

Itáliát a Bécsi Kongresszus 1815-ben 7 egymástól jól elkülönülő részre osztotta, melyek többsége Habsburg fennhatóság alatt volt. Jelentős független állam volt Piemont. A forradalom kezdetére a jelet a liberális nézeteiről híres pápa, IX. Pius adta. Egész Itáliában Habsburg- és abszolutizmusellenes tüntetések törtek ki. A forradalmat részben az osztrák csapatok verték szét, de egységes célok hiányában 1849 augusztusára magától is kifulladt az összes államban.

museo_torre_di_san_martino_della_battaglia_-_affresco_05.jpg

 

+ Tudj meg többet a '48-as forradalmakról itt:

https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_03_030 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.