Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.16

09. Ideológiák és irányzatok

A nagy ideológiák

 

A XVIII. században kialakult a két legfontosabb ideológia (eszmeáramlat): a liberalizmus és a konzervativizmus.

Liberalizmus

 - az egyéni szabadság a legfontosabb, mindenki szabadon cselekedhet, ha ezzel nem sérti mások szabadságát (Szabad ember szabad országban azt csinál, amit szabad.)

- a hatalmi ágak szétválasztása

- a tulajdon szent

- a gondolkodás, a vallás megválasztásának és a sajtónak a szabadsága

- a választójog kiszélesítése

- szociális törvények

- szabadpiac („éjjeliőr állam”)

Konzervativizmus

 - ragaszkodás a hagyományokhoz (nemcsak a politikában, hanem az élet minden területén)

- szükséges bizonyos reformok bevezetése, de nem szabad túlzásba vinni

- a gazdaságot védőhálókkal kell ellátni, nehogy a külföldi tőke túlságosan megerősödjön

 

A nacionalizmus a XIX. században jelent meg. Jelentős mértékben hozzájárult a nagy francia forradalom eszméinek elterjesztése.

Nacionalizmus

- minden nemzetnek joga van saját országhoz, melynek határai egybe kell essenek az etnikai határokkal

- a nemzettudat alapjai: közös történelem, nyelv és vallás.

 

 

Szellemi és művészeti irányzatok

 

 

1. Eszmei irányzatok Az iparosodás korában megváltozott az emberek gondolkodása. Új irányzatok jelentek meg.

- August Comte létrehozta a pozitivizmust, amely a filozófia tudományos jellegű, racionális megközelítése és a tudomány pozitív szerepének hangsúlyozása életünk javításában.

- Charles Darwin kidolgozta az evolúcióelméletet.

- Freud és Jung a tudattalan szerepével foglalkoztak.

- Albert Einstein megalkotta a relativitáselméletet.

- W. James, a pragmatista megközelítés híve volt. Szerinte az az eszme az igazi, amelyik működik.

- Henri Bergson elutasította a valóság materialista és gépies magyarázatát. Az ő nézőpontjából az életösztön a fejlődés oka, az intuíció pedig a megismerés eszköze.

- Nietzsche elutasította a teljes objektivitást, szerinte az érzékeléssel lehet igazán megérteni a világot.

2. Audiovizuális forradalom A kultúra egyre több emberhez jutott el, tömegkultúra lett. Ebben szerepet játszott:

- kötelező elemi oktatás

- fényképezés, mozi (ez utóbbi Franciaországból indult, de igazi iparággá az Egyesült Államokban vált)

- rádió (Párizsi Rádió 1923-tól)

- írott sajtó terjedése (cenzúra megszüntetése, milliós példányszám, reklámok)

- könyvkiadók és népkönyvtárak.

3. Művészeti irányzatok A XIX. század jellegzetes pezsgése itt is megmutatkozott. Festészetben, irodalomban és zenében egyaránt újítottak.

- romantika – irodalomban történelmi témák, hőskultusz (Goethe, Walter Scott, Eminescu stb.), festészetben a természet szeretete, egzotikum, lelkiállapotok tükrözése (Géricault, Delacroix stb.), zenében (Chopin, Liszt Ferenc, Csajkovszkij stb.)

- realizmus – irodalomban a hétköznapi élet bemutatására törekedett (Balzac, Dickens, Tolsztoj stb.)

- impresszionizmus – festészetben érzelmeket, hangulatokat akart tükrözni, a tárgyaknak elmosódtak a körvonalaik (Renoir, Degas, Van Gogh, Gauguin stb.)

- kubizmus – a formákat töredezett módon mutatja be (Picasso)

- expresszionizmus – teljes eltávolodás a valóságtól, erőteljes színek, ritmusosság (Klee, Kandinszkij stb.)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.