09. Ideológiák és irányzatok
A nagy ideológiák
A XVIII. században kialakult a két legfontosabb ideológia (eszmeáramlat): a liberalizmus és a konzervativizmus.
Liberalizmus
- az egyéni szabadság a legfontosabb, mindenki szabadon cselekedhet, ha ezzel nem sérti mások szabadságát (Szabad ember szabad országban azt csinál, amit szabad.)
- a hatalmi ágak szétválasztása
- a tulajdon szent
- a gondolkodás, a vallás megválasztásának és a sajtónak a szabadsága
- a választójog kiszélesítése
- szociális törvények
- szabadpiac („éjjeliőr állam”)
Konzervativizmus
- ragaszkodás a hagyományokhoz (nemcsak a politikában, hanem az élet minden területén)
- szükséges bizonyos reformok bevezetése, de nem szabad túlzásba vinni
- a gazdaságot védőhálókkal kell ellátni, nehogy a külföldi tőke túlságosan megerősödjön
A nacionalizmus a XIX. században jelent meg. Jelentős mértékben hozzájárult a nagy francia forradalom eszméinek elterjesztése.
Nacionalizmus
- minden nemzetnek joga van saját országhoz, melynek határai egybe kell essenek az etnikai határokkal
- a nemzettudat alapjai: közös történelem, nyelv és vallás.
Szellemi és művészeti irányzatok
1. Eszmei irányzatok Az iparosodás korában megváltozott az emberek gondolkodása. Új irányzatok jelentek meg.
- August Comte létrehozta a pozitivizmust, amely a filozófia tudományos jellegű, racionális megközelítése és a tudomány pozitív szerepének hangsúlyozása életünk javításában.
- Charles Darwin kidolgozta az evolúcióelméletet.
- Freud és Jung a tudattalan szerepével foglalkoztak.
- Albert Einstein megalkotta a relativitáselméletet.
- W. James, a pragmatista megközelítés híve volt. Szerinte az az eszme az igazi, amelyik működik.
- Henri Bergson elutasította a valóság materialista és gépies magyarázatát. Az ő nézőpontjából az életösztön a fejlődés oka, az intuíció pedig a megismerés eszköze.
- Nietzsche elutasította a teljes objektivitást, szerinte az érzékeléssel lehet igazán megérteni a világot.
2. Audiovizuális forradalom A kultúra egyre több emberhez jutott el, tömegkultúra lett. Ebben szerepet játszott:
- kötelező elemi oktatás
- fényképezés, mozi (ez utóbbi Franciaországból indult, de igazi iparággá az Egyesült Államokban vált)
- rádió (Párizsi Rádió 1923-tól)
- írott sajtó terjedése (cenzúra megszüntetése, milliós példányszám, reklámok)
- könyvkiadók és népkönyvtárak.
3. Művészeti irányzatok A XIX. század jellegzetes pezsgése itt is megmutatkozott. Festészetben, irodalomban és zenében egyaránt újítottak.
- romantika – irodalomban történelmi témák, hőskultusz (Goethe, Walter Scott, Eminescu stb.), festészetben a természet szeretete, egzotikum, lelkiállapotok tükrözése (Géricault, Delacroix stb.), zenében (Chopin, Liszt Ferenc, Csajkovszkij stb.)
- realizmus – irodalomban a hétköznapi élet bemutatására törekedett (Balzac, Dickens, Tolsztoj stb.)
- impresszionizmus – festészetben érzelmeket, hangulatokat akart tükrözni, a tárgyaknak elmosódtak a körvonalaik (Renoir, Degas, Van Gogh, Gauguin stb.)
- kubizmus – a formákat töredezett módon mutatja be (Picasso)
- expresszionizmus – teljes eltávolodás a valóságtól, erőteljes színek, ritmusosság (Klee, Kandinszkij stb.)