Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.11.16

10. Néphatalom és önkényuralom 1848 után

 

Németország

1850-ben egy osztrák-porosz egyezmény helyreállította a régi Német Szövetséget, tehát az 1848-as forradalom kudarcot vallott.

Poroszország állt az egyesítés élére. Otto von Bismarck kancellár úgy gondolta, hogy Németországot „vassal és vérrel” lehet egyesíteni és Ausztriát ki kell zárni az egységből.

bundesarchiv_bild_183-r29818-_otto_von_bismarck.jpgBismarck kancellár 1870-ben

Az első lépés a teljes egység felé a gazdasági egység megvalósítása, a Vámúnió volt. Fejlődött a gazdaság, a vasúti hálózat, modernizálták a hadsereget.

Három háborúra volt szükség a politikai egység létrehozásához:

1. háború Ennek eredményeként Dánia három hercegséget engedett át Poroszországnak és Ausztriának.

2. háború Poroszország megvádolta Ausztriát, hogy nem igazgatja megfelelően a Dániától kapott hercegséget. 1866-ban porosz csapatok elözönlötték Ausztriát és legyőzték az osztrákokat Sadovánál.

3. háború 1871-ben Sedannál legyőzték Franciaországot. III. Napóleon is le kellett mondjon.

1871. január 18 – a Versailles-i palota tükörtermében kikiáltották a Német Birodalom megalakulását. I. Vilmos porosz király lett a német császár.

wernerprokla.jpgA festményen a Német Birodalom megalakulása látható

1280px-chateau_versailles_galerie_des_glaces.jpg

A híres tükörterem (tükörgaléria)

Egy nap Versailles-ban, a francia királyi palotában

A XIX. század végén Németország birodalomépítésbe kezdett (gyarmatosítás).

A világ 2. számú gazdasági, katonai nagyhatalma lett.

 

Az Osztrák Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia

1849-ben a forradalom bukása után helyreállították az önkényuralmat.

Az 1849-1860 közötti időszakot neoabszolutizmusnak (= új önkényuralom) nevezzük. Jellemzők:

- a császár nevezte ki a minisztereket, a tartományok kormányzóit

- a társadalom ellenőrzése (titkosrendőrség által)

- a sajtó cenzúrája

- az uralkodó abszolút vétójoggal rendelkezett.

Vesztes háborúk:

          - Franciaországgal 1859-ben

          - Poroszországgal 1866-ban a rendszer átgondolásához vezettek.

1860-1866 liberális reformokat vezettek be.

1867-ben létrejött a Kiegyezés, megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia. Közös maradt az uralkodó (Ferenc József), a hadügy, pénzügy, külügy – minden más külön volt.

ferenc-jozsef-koronazasa2.jpg

Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá és királynévá koronázása

andrassy_gyula_foto.jpg

Gróf Andrássy Gyula a Magyar Királyság miniszterelnöke volt 1867-1871 között 

Ez a duális államalakulat az osztrákok és magyarok számára jó volt, a nemzetiségek azonban jogokat akartak és ezért szervezkedni kezdtek (pld. 1892 – a románok Memoranduma a császárhoz). Elnyomott nemzetiségek: csehek, lengyelek, szlovákok, ukránok, szlovének, olaszok, horvátok, románok, szerbek stb.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.