TÖRILECKE

Németország

1850-ben egy osztrák-porosz egyezmény helyreállította a régi Német Szövetséget, tehát az 1848-as forradalom kudarcot vallott.

Poroszország állt az egyesítés élére. Otto von Bismarck kancellár úgy gondolta, hogy Németországot „vassal és vérrel” lehet egyesíteni és Ausztriát ki kell zárni az egységből.

Bismarck kancellár 1870-ben

Az első lépés a teljes egység felé a gazdasági egység megvalósítása, a Vámúnió volt. Fejlődött a gazdaság, a vasúti hálózat, modernizálták a hadsereget.

Három háborúra volt szükség a politikai egység létrehozásához:

1. háború Ennek eredményeként Dánia három hercegséget engedett át Poroszországnak és Ausztriának.

2. háború Poroszország megvádolta Ausztriát, hogy nem igazgatja megfelelően a Dániától kapott hercegséget. 1866-ban porosz csapatok elözönlötték Ausztriát és legyőzték az osztrákokat Sadovánál.

3. háború 1871-ben Sedannál legyőzték Franciaországot. III. Napóleon is le kellett mondjon.

1871. január 18 – a Versailles-i palota tükörtermében kikiáltották a Német Birodalom megalakulását. I. Vilmos porosz király lett a német császár.

A festményen a Német Birodalom megalakulása látható

A híres tükörterem (tükörgaléria)

Egy nap Versailles-ban, a francia királyi palotában

A XIX. század végén Németország birodalomépítésbe kezdett (gyarmatosítás).

A világ 2. számú gazdasági, katonai nagyhatalma lett.

Az Osztrák Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia

1849-ben a forradalom bukása után helyreállították az önkényuralmat.

Az 1849-1860 közötti időszakot neoabszolutizmusnak (= új önkényuralom) nevezzük. Jellemzők:

- a császár nevezte ki a minisztereket, a tartományok kormányzóit

- a társadalom ellenőrzése (titkosrendőrség által)

- a sajtó cenzúrája

- az uralkodó abszolút vétójoggal rendelkezett.

Vesztes háborúk:

          - Franciaországgal 1859-ben

          - Poroszországgal 1866-ban a rendszer átgondolásához vezettek.

1860-1866 liberális reformokat vezettek be.

1867-ben létrejött a Kiegyezés, megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia. Közös maradt az uralkodó (Ferenc József), a hadügy, pénzügy, külügy – minden más külön volt.

Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá és királynévá koronázása

Gróf Andrássy Gyula a Magyar Királyság miniszterelnöke volt 1867-1871 között 

Ez a duális államalakulat az osztrákok és magyarok számára jó volt, a nemzetiségek azonban jogokat akartak és ezért szervezkedni kezdtek (pld. 1892 – a románok Memoranduma a császárhoz). Elnyomott nemzetiségek: csehek, lengyelek, szlovákok, ukránok, szlovének, olaszok, horvátok, románok, szerbek stb.