11. A Román Országok és a keleti kérdés
A FANARIÓTA KORSZAK
Moldvában 1711-től, Havasalföldön 1716-tól megkezdődött a fanarióta uralkodók korszaka, amely mindkét országban 1822-ig tartott.
Pozitív vonások |
Negatív vonások |
társadalmi, politikai, intézményi reformok |
korrupció, önkényeskedések, gazdasági kizsákmányolás |
Fanarióta uralkodók:
Konstantinápoly (Isztambul) Fanar negyedéből származó gazdag, görög kereskedők, akik megvásárolták a román fejedelmi székeket. Rövid ideig (kb. 1-1,5 év) uralkodtak. Ez a kis, kanyargós utcákkal ellátott városrész az Aranyszarv-öböl mellett van, és az itteni világítótoronyról (fanarius) kapta a nevét. Miután a törökök elfoglalták Konstantinápolyt 1453-ban, ez volt a konstantinápolyi görögök fő letelepedési területe, és 1601 után a konstantinápolyi pátriárkai rezidencia is. Itt volt a székesegyház, és a patriárka által alapított görög nyelvű, de több nyelvet magas színvonalon oktató főiskola is. A török birodalom területén élő gazdag görög családok gyermekei ebben az iskolában tanultak.
Így nézett ki a Fanar negyed a XX. század elején.
A világítótorony (fanarius)
A korszak jellemzői:
- egyre erősebb török nyomás
- reformok bevezetése a felvilágosult abszolutizmus mintájára
- közigazgatás, igazságszolgáltatás, adózás terén
- iskolák, nyomdák alapítása
- törvénykönyvek bevezetése
- a röghöz kötött jobbágyság megszüntetése (Havasalföld – 1746, Moldva – 1749)
- a törökök nagy adókat követeltek → a fejedelmeket gyakran cserélték
- a román fejedelmeket bégek (= a szultán helytartói) lettek
Egy másik kifejezés ugyanerre a hoszpodár.
- a hadsereget megszüntették, helyette csak az ún. Fejedelmi Gárda létezett
- a civilizáció elkeletesiedett (öltözködés, építészet, kávézás, dohányzás), elterjedt a „török búza” (= kukorica), török és balkáni szavak jelentek meg a román nyelvben
A képen egy török kávézó látható. Bukarest keleties jellege a mai napig fennáll.
- emellett akadt egy réteg (főleg külföldön tanult értelmiségiek), akik a nyugati mintákat akarták követni
- a bojárok szabadulni próbáltak a török uralom alól (tiltakozó okiratok az európai nagyhatalmakhoz)
Szarvasokkal húzott hintó - a fanarióták kedvelték az extravaganciát és a fényűzést
- jelentős uralkodók: Nicolae Mavrocordat, Alexandru Ypszilanti.
A bukaresti Stavropoleos kolostor 1724-ben alapult, Nicolae Mavrocordat idején
A fanarióták sokat tettek művelődés terén (pl. iskolákat alapítottak), sokat könnyítettek a görögök terhein, és sokat javítottak a Duna-fejedelemségek helyzetén, mégis a hírnév vágya és önzés, hatalom- és pénzvágy jellemezte őket, ezek miatt sem a románok, sem a bolgárok, sem maguk a görögök nem kedvelték őket. Ez akkor is bebizonyosodott, amikor kitört az 1821-es forradalom, pedig sokan küzdöttek a görögökkel együtt a fanarióták közül is.
A KELETI KÉRDÉS
Keleti kérdés
A Török Birodalom 1683-tól (= Bécs sikertelen ostroma) folyamatosan hanyatlott, „Európa beteg emberé”-nek is nevezték. Az európai nagyhatalmak ki akarták terjeszteni uralmukat a törökök által ellenőrzött balkáni és közel-keleti térségre. Elsősorban az Orosz és a Habsburg Birodalom akart török kézen levő területeket szerezni. Ugyanakkor a török fennhatóság alatt álló országok függetlenek akartak lenni.
A Tudor Vladimirescu vezette mozgalom
1814-ben létrejött a Heteria nevű titkos társaság, melynek célja Görögország függetlensége, illetve a Bizánci Birodalom helyreállítása volt.
A Hetéria címere
Alexandru Ypszilanti, a Hetéria vezetője egy fanarióta családból származott.
A Heteria felkelést akart kirobbantani Havasalföldön (ezért vette fel a kapcsolatot Tudor Vladimirescuval), ami török beavatkozást vont volna maga után. A török agresszió orosz-török háborút eredményezett volna és így a balkáni népek függetlenné váltak volna.
Tudor Vladimirescu (Theodor Aman festménye, a pandúrok beszámolói alapján készült)
Tudor Vladimirescu felkelése 1821. január 23 - május 27 között volt.
- január 23 Padeşi Kiáltvány, a pandúrokból és a parasztokból szervezett sereget
- március 21 – elfoglalta Bukarestet
- március-május – ő kormányozta az országot
- kevés bojár támogatta
- a törökök beavatkoztak
- május 15 – elhagyta Bukarestet
- május 27 – a Heteria árulónak nyilvánította és megölette; ezután a Heteria felbomlott.
Következmények:
- a fanarióta korszak vége, a hazai uralkodók visszatértek
Egyesek ezt tekintik az újkor kezdetének a románok történelmében.
- a Román Országok helyzete nemzetközi kérdés lett.
A Szervezeti Szabályzatok (Regulamentele Organice)
1826 – Akkermani Egyezmény – Oroszország a Román Országok védnöke lett
1829 – Drinápolyi Béke – Oroszország megszállta a Román Országokat
1831-ben Havasalföldön, 1832-ben Moldvában életbe léptek a Szervezeti Szabályzatok.
- alkotmány jellegű okiratok
- azonos reformok, intézmények bevezetése a Román Országokban
- elősegítették Moldva és Havasalföld későbbi egyesülését
- 1858-ig voltak érvényben (egy rövid szünettel az 1848-as forradalmak idején)
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
buy viagra 50mg online cheap - <a href="https://bestusasild.com/">buy viagra online cheap</a> sildenafil india
Pcjftd wflprs
Dsdyjh, 2022.05.03 08:51