Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


11. A Román Országok és a keleti kérdés

A FANARIÓTA KORSZAK

 

Moldvában 1711-től, Havasalföldön 1716-tól megkezdődött a fanarióta uralkodók korszaka, amely mindkét országban 1822-ig tartott.

 

Pozitív vonások

Negatív vonások

társadalmi, politikai, intézményi reformok

korrupció, önkényeskedések, gazdasági kizsákmányolás

 

Fanarióta uralkodók:

Konstantinápoly (Isztambul) Fanar negyedéből származó gazdag, görög kereskedők, akik megvásárolták a román fejedelmi székeket. Rövid ideig (kb. 1-1,5 év) uralkodtak. Ez a kis, kanyargós utcákkal ellátott városrész az Aranyszarv-öböl mellett van, és az itteni világítótoronyról (fanarius) kapta a nevét. Miután a törökök elfoglalták Konstantinápolyt 1453-ban, ez volt a konstantinápolyi görögök fő letelepedési területe, és 1601 után a konstantinápolyi pátriárkai rezidencia is. Itt volt a székesegyház, és a patriárka által alapított görög nyelvű, de több nyelvet magas színvonalon oktató főiskola is. A török birodalom területén élő gazdag görög családok gyermekei ebben az iskolában tanultak.

fanar-negyed.jpgÍgy nézett ki a Fanar negyed a XX. század elején.

a-vilagitorony.jpg

A világítótorony (fanarius)

A korszak jellemzői:

          - egyre erősebb török nyomás

          - reformok bevezetése a felvilágosult abszolutizmus mintájára

                   - közigazgatás, igazságszolgáltatás, adózás terén

                   - iskolák, nyomdák alapítása

                   - törvénykönyvek bevezetése

- a röghöz kötött jobbágyság megszüntetése (Havasalföld – 1746, Moldva – 1749)

          - a törökök nagy adókat követeltek → a fejedelmeket gyakran cserélték

          - a román fejedelmeket bégek (= a szultán helytartói) lettek

     Egy másik kifejezés ugyanerre a hoszpodár.

          - a hadsereget megszüntették, helyette csak az ún. Fejedelmi Gárda létezett

- a civilizáció elkeletesiedett (öltözködés, építészet, kávézás, dohányzás), elterjedt a „török búza” (= kukorica), török és balkáni szavak jelentek meg a román nyelvben

input-onlinejpgtools.jpgA képen egy török kávézó látható. Bukarest keleties jellege a mai napig fennáll. 

- emellett akadt egy réteg (főleg külföldön tanult értelmiségiek), akik a nyugati mintákat akarták követni

- a bojárok szabadulni próbáltak a török uralom alól (tiltakozó okiratok az európai nagyhatalmakhoz)

mavrogheni_trasura_cerbi.jpgSzarvasokkal húzott hintó - a fanarióták kedvelték az extravaganciát és a fényűzést

- jelentős uralkodók: Nicolae Mavrocordat, Alexandru Ypszilanti.

A  bukaresti Stavropoleos kolostor 1724-ben alapult, Nicolae Mavrocordat idején 

A fanarióták sokat tettek művelődés terén (pl. iskolákat alapítottak), sokat könnyítettek a görögök terhein, és sokat javítottak a Duna-fejedelemségek helyzetén, mégis a hírnév vágya és önzés, hatalom- és pénzvágy jellemezte őket, ezek miatt sem a románok, sem a bolgárok, sem maguk a görögök nem kedvelték őket. Ez akkor is bebizonyosodott, amikor kitört az 1821-es forradalom, pedig sokan küzdöttek a görögökkel együtt a fanarióták közül is.

 

A KELETI KÉRDÉS

 

1024px-ottoman_empire.svg.png

Keleti kérdés

A Török Birodalom 1683-tól (= Bécs sikertelen ostroma) folyamatosan hanyatlott, „Európa beteg emberé”-nek is nevezték. Az európai nagyhatalmak ki akarták terjeszteni uralmukat a törökök által ellenőrzött balkáni és közel-keleti térségre. Elsősorban az Orosz és a Habsburg Birodalom akart török kézen levő területeket szerezni. Ugyanakkor a török fennhatóság alatt álló országok függetlenek akartak lenni.

A Tudor Vladimirescu vezette mozgalom

1814-ben létrejött a Heteria nevű titkos társaság, melynek célja Görögország függetlensége, illetve a Bizánci Birodalom helyreállítása volt.

1280px-filiki_eteria_flag.svg.png                                                                                               A Hetéria címere

alexander2-horz.jpg

                  Alexandru Ypszilanti, a Hetéria vezetője egy fanarióta családból származott.  

A Heteria felkelést akart kirobbantani Havasalföldön (ezért vette fel a kapcsolatot Tudor Vladimirescuval), ami török beavatkozást vont volna maga után. A török agresszió orosz-török háborút eredményezett volna és így a balkáni népek függetlenné váltak volna.

tudor_vladimirescu.jpg

Tudor Vladimirescu (Theodor Aman festménye, a pandúrok beszámolói alapján készült)

Tudor Vladimirescu felkelése 1821. január 23 - május 27 között volt.

- január 23 Padeşi Kiáltvány, a pandúrokból és a parasztokból szervezett sereget

          - március 21 – elfoglalta Bukarestet

          - március-május – ő kormányozta az országot

                   - kevés bojár támogatta

                   - a törökök beavatkoztak

          - május 15 – elhagyta Bukarestet

- május 27 – a Heteria árulónak nyilvánította és megölette; ezután a Heteria felbomlott.

Következmények:

          - a fanarióta korszak vége, a hazai uralkodók visszatértek

Egyesek ezt tekintik az újkor kezdetének a románok történelmében.

          - a Román Országok helyzete nemzetközi kérdés lett.

 

A Szervezeti Szabályzatok (Regulamentele Organice)

1826 – Akkermani Egyezmény – Oroszország a Román Országok védnöke lett

1829 – Drinápolyi Béke – Oroszország megszállta a Román Országokat

1831-ben Havasalföldön, 1832-ben Moldvában életbe léptek a Szervezeti Szabályzatok.

regulamentul_organic_1832.png

          - alkotmány jellegű okiratok

          - azonos reformok, intézmények bevezetése a Román Országokban

          - elősegítették Moldva és Havasalföld későbbi egyesülését

- 1858-ig voltak érvényben (egy rövid szünettel az 1848-as forradalmak idején)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.