13. A Kis Egyesülés. Románia a XIX. század második felében
1848-as forradalom után a Román Országok ismét orosz védnökség alá kerültek.
A krími háború - a szinopi tengeri csata
1853-1856 – Franciaország és szövetségesei legyőzték Oroszországot a krími háborúban. Megváltoztak az erőviszonyok az Al-Dunánál és a „román kérdés” a nagyhatalmak figyelmének középpontjába került.
1859. január 5 és 24-én Alexandru Ioan Cuza kettős megválasztásával a Román Országok (Moldva és Havasalföld) egyesültek és ezt a nagyhatalmak is elismerték.
Alexandru Ioan Cuza
Cuza egy sor reformot vezetett be:
- új választási törvény (a parasztok többsége továbbra is kimaradt a poltikai életből)
- új alkotmány (Statútum)
- földtörvény ( a parasztok átlag 4 hektár földet kaptak)
- Polgári Törvénykönyv
- Közoktatási Törvény (kötelező elemi oktatás)
A radikális reformoknak ellenzői is akadtak. → 1866 februárjában lemondatták Cuzát.
Szintén 1866-ban Hohenzollern Károly herceget hívták meg uralkodni és új alkotmányt vezettek be.
I. Károly, Románia fejedelme (1866-1881), majd királya (1881-1914)
Az 1877-1878-as orosz-török háború után nemzetközileg elismerték Románia Függetlenségét (ezért ez a háború a Függetlenségi Háború elnevezést kapta a román történelemben).
1877. május 9 - Mihail Kogălniceanu kikiáltja Románia függetlenségét a parlamentben
Románia is kivette részét a harcokból
1881-ben Románia királyság lett.
A román királyi korona (Theodor Aman festménye)
A király váltogatta a kormányzásban a két nagy politikai pártot, a liberális és a konzervatív pártot.
Jelentős volt az ipari növekedés, de Románia továbbra is agrárország maradt (→ parasztfelkelések, pl. 1907-ben).
Fellázadt paraszt (Octav Băncilă festménye)
A Függetlenségi Háború után az oroszok elvették Romániától Besszarábia (ma: Moldovai Köztársaság) déli részét, cserébe megkapta ugyan Dobrudzsát és a kijáratot a Fekete-tengerre, de a román-orosz viszony megromlott. Románia ezért Németországhoz és az Osztrák-Magyar Monarchiához közeledett.
1883-ban csatlakozott a Központi Hatalmakhoz (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország).
A Központi Hatalmak országai