14. A második ipari forradalom. Az ipari forradalmak következményei
A MÁSODIK IPARI FORRADALOM
A második ipari forradalom a XIX. század végén és a XX. század elején új találmányokat hozott:
- periódusos rendszer - Mengyelejev
- az elektromosság terén Volta és Ampere tettek felfedezéseket
- telefon - Graham Bell
- acélgyártás - Bessemer-kohó, az acél fokozatosan behelyettesítette a vasat
- rádium - Marie és Pierre Curie
2020-as film a radioaktivitás felfedezőjéről
A rádium, mint csodaszer:
- új energiaforrások: kőolaj, földgáz, elektromosság, az elektromos áramot iparban és háztartásokban egyaránt felhasználták
- az első műanyagok
- gépkocsigyártás Ford T modell
Jelentős fejlődés ment végbe a pénzforgalom és a bankrendszer terén is: megjelentek a tőzsdék (pl. New York – Wall Street).
Folytatódott a vasútépítés (Orient Expressz, Transzszibériai Vasút), a vízi szállítás tökéletesítése (Panama-csatorna, Szuezi-csatorna).
Az átrendeződő világgazdaság vezető hatalmai az Egyesült Államok és Németország lettek. Anglia a 3. helyre szorult vissza.
AZ IPARI FORRADALOM KÖVETKEZMÉNYEI
1. Gazdasági fejlődés
2. A termelés megszervezése
- munkamegosztás elve (A. Smith): az egyetlen műveletre szakosodott munkás megjelenése (a bármire használható dolgozó helyett)
- taylorizmus (F.W. Taylor nevéből) vagy futószalag: a hatékonyság érdekében a dolgozó tevékenységéből ki kell iktatni a felesleges mozdulatokat.
3. A termelés növekedése
- legdinamikusabb ágazatok: textilipar, szénbányászat, fémkohászat, 1900 után pedig a gépkocsigyártás
4. A termelés koncentrációja
- létrejöttek a nagy ipari konszernek: Standard Oil, Ford, General Motors, Siemens, Shell stb.
- többségük multinacionális cég volt
5. Átalakult a gazdaság szerkezete
- iparosodás még az agrárországokban is
6. Városiasodás
- az iparosodás váltotta ki
- a nagyvárosok vonzották az embereket és a tőkét
- megjelent a városrendezés igénye is
7. Társadalmi átalakulások
- az arisztokrácia és a nagypolgárság háttérbe szorult
- a XIX. század végén megerősödött a középosztály, ide tartoztak: orvosok, ügyvédek, újságírók, tanárok, mérnökök stb. – jellemző rá az individualizmus (egyéni célok és vágyak elérése van a középpontban) és a fejlődésbe vetett hit.
- jelentős a faluról városra történő vándorlás és az ipari munkások számának állandó növekedése
- szociális törvényeket vezettek be a munkások helyzetének megkönnyítésére:
- vasárnapi munkaszünet
- 8 órás munkaidő
- betegnyugdíj, rokkantnyugdíj, időskori nyugdíj
- megnőtt a politikai életbe bekapcsolódó személyek száma: megalakultak a munkáspártok és a szakszervezetek.