TÖRILECKE

A MÁSODIK IPARI FORRADALOM

A második ipari forradalom a XIX. század végén és a XX. század elején új találmányokat hozott:

- periódusos rendszer - Mengyelejev

- az elektromosság terén Volta és Ampere tettek felfedezéseket

- telefon - Graham Bell

- acélgyártás - Bessemer-kohó, az acél fokozatosan behelyettesítette a vasat

- rádium - Marie és Pierre Curie 

2020-as film a radioaktivitás felfedezőjéről

A rádium, mint csodaszer: 

https://www.netfizika.hu/a-radioaktivitas-mint-csodaszer-radioaktiv-fogyasztasi-cikkek-a-20.-szazad-elejen

- új energiaforrások: kőolaj, földgáz, elektromosság, az elektromos áramot iparban és háztartásokban egyaránt felhasználták

- az első műanyagok

- gépkocsigyártás Ford T modell

Jelentős fejlődés ment végbe a pénzforgalom és a bankrendszer terén is: megjelentek a tőzsdék (pl. New York – Wall Street).

Folytatódott a vasútépítés (Orient Expressz, Transzszibériai Vasút), a vízi szállítás tökéletesítése (Panama-csatorna, Szuezi-csatorna).

Az átrendeződő világgazdaság vezető hatalmai az Egyesült Államok és Németország lettek. Anglia a 3. helyre szorult vissza.

AZ IPARI FORRADALOM KÖVETKEZMÉNYEI

1. Gazdasági fejlődés

2. A termelés megszervezése

- munkamegosztás elve (A. Smith): az egyetlen műveletre szakosodott munkás megjelenése (a bármire használható dolgozó helyett)

- taylorizmus (F.W. Taylor nevéből) vagy futószalag: a hatékonyság érdekében a dolgozó tevékenységéből ki kell iktatni a felesleges mozdulatokat.

3. A termelés növekedése

- legdinamikusabb ágazatok: textilipar, szénbányászat, fémkohászat, 1900 után pedig a gépkocsigyártás

4. A termelés koncentrációja

- létrejöttek a nagy ipari konszernek: Standard Oil, Ford, General Motors, Siemens, Shell stb.

- többségük multinacionális cég volt

5. Átalakult a gazdaság szerkezete

- iparosodás még az agrárországokban is

6. Városiasodás

- az iparosodás váltotta ki

- a nagyvárosok vonzották az embereket és a tőkét

- megjelent a városrendezés igénye is

7. Társadalmi átalakulások

- az arisztokrácia és a nagypolgárság háttérbe szorult

- a XIX. század végén megerősödött a középosztály, ide tartoztak: orvosok, ügyvédek, újságírók, tanárok, mérnökök stb. – jellemző rá az individualizmus (egyéni célok és vágyak elérése van a középpontban) és a fejlődésbe vetett hit.

- jelentős a faluról városra történő vándorlás és az ipari munkások számának állandó növekedése

- szociális törvényeket vezettek be a munkások helyzetének megkönnyítésére:

          - vasárnapi munkaszünet

          - 8 órás munkaidő

          - betegnyugdíj, rokkantnyugdíj, időskori nyugdíj

- megnőtt a politikai életbe bekapcsolódó személyek száma: megalakultak a munkáspártok és a szakszervezetek.