Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.18

15. Nemzetközi kapcsolatok a XIX. század végén

eu1914uj.jpg

A XIX. század második felében különböző politikai rendszerek voltak:

- Anglia, Franciaország – liberális rendszerek

- Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország és Olaszország – ezekre az államokra az önkényuralom valamilyen formája jellemző.

Európa országai különböző gazdasági színvonalon álltak:

- Nyugat-Európa – iparosodott, gazdag, vezető országok

- Kelet-Európa – mezőgazdasági, szegény országok.

Németország

versailles-tukorterem---alairasokx.jpg

- az 1. számú katonai, politikai hatalom Európában

- gyors gazdasági, demográfiai fejlődés

- Realpolitik → közép-európai befolyás növekedése

Anglia

- a 2. helyezett

- az alkotmányos monarchia modellje

- továbbra is pénzügyi, kereskedelmi, gyarmati nagyhatalom marad

Franciaország

- az 1871-es vereség után (Elzász és Lotharingia elvesztése + hadisarc) hanyatlani kezdett

Osztrák-Magyar Monarchia

- súlyos nemzetiségi problémák

Oroszország

- elmaradott, de azért nagyhatalom

- Délkelet-Európában és a Távol-Keleten terjeszkedik

Olaszország

- nagyhatalmi politikát folytatott, de nem volt elég ereje hozzá

- Afrika északi részét akarta meghódítani

Török Birodalom

- egyre nehezebben állt ellen a Monarchia és Oroszország terjeszkedő politikájának

- a balkáni népek szabadságharca is sok gondot okozott.

 

Az 1870-1871-es francia-porosz háború meghatározta a XIX. század végi nemzetközi kapcsolatok alakulását.

14.-szovetsegi-rendszerek-xix-xx.sz.--forduloja.jpg

Németország célja a győzelem után Franciaország elszigetelése volt. Ezért:

- 1873 – Létrehozta a Három Császár Szövetségét (= Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország). Nem volt túl hatékony, a felek közötti érdekellentétek miatt, ezért az 1870-es évek végére felbomlott.

- 1882 – Megalakult a Hármas Szövetség vagy Központi Hatalmak (= Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország). 1883-ban Románia is csatlakozott. Kezdetben ennek a szövetségi rendszernek védelmi jellege volt, egészen 1890-ig, amikor II. Vilmos bejelentette, hogy Németország is részt akar venni a világpolitikában (Weltpolitik, világuralmi törekvések).

- 1891-1893 – Franciaország és Oroszország segítséget ígért egymásnak a Hármas Szövetség esetleges támadása esetén

- 1904 – Szívélyes Egyezmény (Entente Cordiale) Franciaország és Anglia között, melyben megoldották a gyarmati vitákat

- 1907 – angol-orosz megállapodás, amely elhatárolta egymástól Anglia és Oroszország befolyási övezeteit Ázsiában

→ A fenti 3 egyezmény alapján létrejött a 2. nagy szövetségi rendszer, a Hármas Egyezmény (Antant).

Európa megosztottságát fokozták a nacionalizmus különböző megnyilvánulásai:

- francia revansizmus

- pángermanizmus

- pánszlávizmus.

Mindkét szövetség ngy ütemben fegyverkezett:

- a hadsereg létszáma növekedett

- minden állam költségvetéséből jelentős összegeket áldoztak hadikiadásokra

- nagy fegyvergyártó üzemek működtek (Krupp, Schneider-Creusot, Skoda)

- fejlődött a tüzérség

- elterjedtek a gépfegyverek

- fejlesztették a hadiflottákat

- új fegyverek jelentek meg (tengeralattjáró, repülőgép, tank, mérges gázok).

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.