TÖRILECKE

A XIX. század első felében elérte mai határait:

- 1803 megvásárolta Louisiánát Franciaországtól

- 1819 megvásárolta Floridát Spanyolországtól

- 1823 Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké!”

- 1846-1848 mexikói háború - Kalifornia, Új-Mexikó és Texas az EÁ-hoz való csatolásával fejeződött be és a két állam közötti határ a Rio Grande lett

- 1847 egy Angliával kötött megállapodás nyomán Oregont is megkapta 

- 1867 megvásárolta Alaszkát Oroszországtól.

Térkép: https://atlasz.ofi.hu/kt/az_amerikai_egyesult_allamok_kialakulasa/

Robbanásszerű népességnövekedés (a bevándorlásnak köszönhetően):

- 1790 – 4 millió

- 1914 – 100 millió lakos. („Kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk.”)

Okok:

- ingyen osztott föld

- kaliforniai aranyláz (Mozaweb)

- kalandvágy.

Meg kellett küzdeniük az indiánokkal (Mozaweb) a földért:

- 1876 Little Big Hornnál az indiánok győztek Custer tábornok felett

- 1886-ig Geronimo által vezetett apacsok ellenállása

          → legyőzésük után rezervátumokba kényszerítették őket.

1861-1865 között polgárháború robbant ki az északi és a déli államok között. Ok: az Egyesült Államok északi (iparosodott) államai a rabszolgaság megszüntetését, míg a déli (ültetvényes) államok a rabszolgaság fenntartását akarták. Miután Abraham Lincolnt, a rabszolgaság egyik nagy ellenzőjét megválasztották elnöknek, a déli államok kiváltak az Unióból. Richmond fővárossal létrehozták az Amerikai Államok Konföderációját.

Kezdetben a déliek arattak katonai sikereket, de aztán az északi államok emberi és anyagi fölénye megtette a hatását. Ez volt a kontinens legnagyobb háborúja, többszázezer ember életébe került. Észak győzelme az Unió helyreállítását és a rabszolgaság eltörlését eredményezte.

Ezután az EÁ-ban robbanásszerű fejlődés ment végbe:

- óriási nagyvállalatok (Standard Oil, Carnegie Steel Company)

- nőtt a mezőgazdasági termelés

- jól képzett és jól felfegyverzett haderő + hatalmas hadiipar

→ 1914-re az EÁ a világ első számú gazdasági, politikai nagyhatalma lett.