TÖRILECKE

A XIX. század végén felerősödtek a birodalomépítő törekvések. Ez magában hordozta az összecsapás veszélyét. Mindkét szövetségi rendszer (a Hármas Szövetség és az Antant) kereste az okot, amellyel kirobbanthat egy háborút. Rövid lejáratú háborúra számítottak:

- német (von Schlieffen) terv: kétfrontos háború – Franciaország és Oroszország ellen. Franciaországot Belgiumon keresztül akarták lerohanni, mielőtt Oroszország mozgósítaná hadseregét

- francia terv: nagy támadás Lotharingiában, német ellenállás megtörése után előrenyomulás Berlin irányába

- orosz terv: harc Kelet-Poroszországban a németekkel, a Kárpátok térségében pedig Ausztria-Magyarországgal

- angol terv: jütlandi partraszállás, a németek megtámadása északi irányból (később megváltoztatta).

Ilyen körülmények között elkerülhetetlen volt egy nagy háború.

A háború oka és kirobbanása

Az Osztrák-Magyar Monarchia már az 1877-1878-as háború után megszállta Bosznia-Hercegovinát, 1908-ban pedig bekebelezte. A lakosság tiltakozott.

1914. június 28-án a Monarchia éves hadgyakorlatát Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban rendezte meg. Ferenc Ferdinánd, a trónörökös is részt vett rajta és egy szerb anarchista, Gavrilo Princip meggyilkolta őt.

A Monarchia ezért 1914. július 23-án ultimátumot intézett Szerbiához, melyben Gavrilo Princip és a többi anarchista kiadatását követelte. Ez sértette Szerbia függetlenségét, ezért megtagadta az osztrák követeléseket. Válaszul a Monarchia hadat üzent neki.

Két nap múlva Oroszország – a szláv rokonság alapján – 1,2 milliós hadsereget mozgósított Szerbia védelmére. Németország felszólította Oroszországot, hogy 24 órán belül vonuljon vissza, mert különben hadat üzen neki.

Oroszország visszautasította a német ultimátumot, így Németország hadat üzent neki. Franciaország Oroszország szövetségese volt, ezért Németország neki is hadat üzent. Belgiumon keresztül lerohanta Franciaországot. Anglia – mivel korábban védelmet ígért Belgiumnak – még aznap hadat üzent Németországnak.

→ öt hét múlva szinte egész Európa hadban állt; Japán is belépett az Antant oldalán, így a háború világméretű lett

1914 – a meglepetések hadjárata

- a határ menti csatákban a németek sorra aratták a győzelmeket a franciák felett

- Verdun kivételével a franciák mindenhol vissza kellett vonuljanak

- a német csapatok 40 km-re közelítették meg Párizst

- 1914. szeptember 5-12 Marne – súlyos harcok után megállították a németeket

- Franciaország gyors elfoglalása nem sikerült

- a francia győzelmet megkönnyítette az orosz csapatok támadása keleten

- következett a „versenyfutás a tengerhez”, cél: a La-Manche csatorna kikötőinek elfogalása

→ tél elejére állóháború alakult ki a németek és a franciák között a La Manche csatornától a svájci határig húzódó frontvonalon.

1915 – Az állóháború

- a csapatok lövészárkokba ásták be magukat

- a kb. 700 km-es front két párhuzamos hadállásból állt, amelyek között 3-4 km-es „senki földje” volt

- az állóháború 4 évig tartott („Nyugaton a helyzet változatlan”)

- a front stabilizálódása lehetővé tette Németország számára, hogy erőteljes támadást indítson keleten az oroszok ellen, 2 millió orosz katona esett el

- Törökország és Bulgária belépett a Hármas Szövetség oldalán

- Olaszország belépett az Antant oldalán

1916 – A kimerítő háború

- a németek a fő támadást a nyugati frontra irányították, Verdunnél akarták áttörni a frontot

- a Somme folyónál mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett, de egyiküjüknek sem sikerült áttörnie az ellenség védelmét

- a keleti fronton az oroszok visszafoglalták az egy évvel korábban elvesztett területeket

- 1916. augusztus 15 – Románia belépett az Antant oldalán.

1917 – Fordulat a háborúban

- Németország totális tengeralattjáró háborút indított (= teherhajók, kereskedelmi hajók elsüllyesztése, a semleges országok hajóit sem kímélték)

→ az Egyesült Államok belépett a háborúba az Antant oldalán és ez eldöntötte a háború kimenetelét

- a németek hajók százait torpedózták meg, amíg Anglia rombolókkal kísért hajókonvojokat nem indított

- Oroszországban kitört a szocialista forradalom, ezért a keleti front összeomlott

1918- A rémálom vége

- az oroszok különbékét kötöttek a németekkel

- a németek jelentős erőket szállítottak át a nyugati frontra

- győzni akartak, még az amerikaiak megérkezése előtt

- Marne-nál megállították a németeteket

- sokszázezer katona érkezett az Egyesült Államokból az Antant megsegítésére és ezután az Antant vette át a kezdeményezést

- 1918. november 11 – a németek fegyverszünetet írtak alá

→ 10 millió halott, rengeteg hadirokkant, egész tartományokat pusztítottak el, jelentős anyagi és szellemi értékek semmisültek meg.

Az első világháború totális háború volt. Jellemzők:

- a lakosság általános mozgósítása (nők, serdülők munkába állítása)

- mindenre kiterjedő háborús propaganda (újságok, plakátok stb.)

          - a hátországban élő lakosságon is spóroltak (pl. élelmiszer fejadagra)

          - az állam beavatkozott a gazdaságba (szinte csak a front számára termeltek)

- információk cenzúrázása (a rossz híreket elhallgatták, az ellenség rémtetteit eltúlozták)

          - gazdasági háború

                   - az Antant tengeri blokád alá vette Németországot

                   - Németország tengeralattjáró háborúval válaszolt

- Japán, az Egyesült Államok, majd pedig Latin-Amerika is belépett az Antant oldalán.