19. Az új nemzetközi világrend
A párizsi békekonferencia
- 27 országból 1000 küldött: katonák, diplomaták, jogászok, történészek, tudósok stb.
- tényleges hatalma csak 4 ország képviselőjének volt: Egyesült Államok – Woodrow Wilson, Nagy-Britannia – Llyod George, Franciaország – Georges Clemenceau, Olaszország – Vittorio Emanuele Orlando
- nem hívták meg a veszteseket és Szovjet-Oroszországot.
Európa új térképe. Békeszerződések és következményeik
- Franciaország célja az volt, hogy a tárgyalásokon teljesen gúzsba kösse Németországot
- Anglia nem akarta, hogy Franciaország lépjen Németország helyébe Európában
- Wilson amerikai elnök még 1918 januárjában meghirdette 14 pontos nyilatkozatát, amely demokratikus elveken alapult és a nemzetek önrendelkezési jogát hirdette
- 1919. június 28 – Versailles – béke Németországgal
- vissza kellett adja Elzászt és Lotharingiát Franciaországnak
- át kellett engedjen 2 megyét Belgiumnak
- Dánia népszavazás útján megkapta Schleswiget
- elvesztette Poroszország lengyel tartományait és a „gdanski folyosót” (= kijárat a Balti-tengerre a lengyelek számára)
- a Saar-vidék 15 évig francia igazgatás alá került
- elvesztette minden gyarmatát
- 100 000 fős hadsereg
- a Rajna-övezet demilitarizálása
- hatalmas jóvátétel (132 milliárd aranymárka) + zsákmányolt műkincsek visszaadása
- 1919. szeptember 10 – Sain Germaine – béke Ausztriával
- Ausztriát és Magyarországot, a kettős monarchia alapítóit elválaszották egymástól
- Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és Románia (= újonnan megalakult államok) is kapott területeket
- létrejött Ausztria
- kis hadsereg
- háborús jóvátétel
- megtiltották a Németországgal való egyesülést
- 1919. november 27 – Neuilly – béke Bulgáriával
- kisebb területi veszteségek
- katonai létesítrményeit fel kellett számolja, a fegyvergyártást beszüntetnie
- jóvátétel a győzteseknnek
- 1920. június 4 – Trianon – béke Magyarországgal
- Szlovákia és Kárpátalja Csehszlovákiához, a keleti részek Romániához, a Bánság nyugati része Jugoszláviához került
- kis hadsereg
- jóvátétel
- 1920. augusztus 10 – Sevres – béke Törökországgal
- minden nem törökök által lakott területet át kellett adnia szomszédainak
- azok, amelyek megmaradtak, nemzetközi ellenőrzés alá kerültek
- a pénzügyeket és a tengerszorosokat szintén ellenőrzés alá vonták
- a szerződést a törökök soha nem írták alá, nemzeti ellenállás vette kezdetét.
→ a békeszerződések inkább békediktátumok voltak
súlyos gazdasági következmények
az EÁ és Szovjet-Oroszország nem hagyta jóvá őket
nem tudta feloldani a kelet-, közép-európai ellentéteket
senki nem volt teljesen elégedett (revans szellem, revizionizmus).
A Népszövetség és a kollektív biztonság politikája
- Népszövetség
A Népszövetség (más néven Nemzetek Szövetsége) a párizsi békekonferencián jött létre.
Célok:
- az államok közötti együttműködés
- nemzetközi biztonság
- az országok közötti viták békés úton való rendezése.
3 vezető szerv:
- Közgyűlés (székhely: Genf, évi 1 gyűlés)
- Népszövetség Tanácsa (végrehajtó szerv, évi 3-4 gyűlés)
- Titkárság (élen egy főtitkár, akit 10 évre választottak).
Sok kis és középső állam egyenlő félként vett részt a nagyhatalmakkal. Mindenki felszólalhatott. Ez a XIX. századi titkos diplomácia vége és a nyílt diplomácia kezdete.
Ennek ellenére korlátozott hatékonyság:
- a büntetések hatálytalanok voltak
- az Egyesült Államok nem lépett be
- a Szovjetuniót túl későn vették fel
- egyesek kiléptek (pl. Németország, Olaszország, miután a szélsőjobb került hatalomra).
Mivel a Népszövetség képtelen volt megelőzni a második világháború kitörését, gyakorlatilag megszűnt létezni. Hivatalosan 1946-ban számolták fel.
- Enyhülés és leszerelés
Jellemzők:
- francia-német feszültség – Németország nem tudta fizetni a hatalmas jóvátételt, ezért halasztást kért, válaszul Franciaország elfoglalta a Ruhr iparvidéket
- a leszerelés problémája – 1932-ben Németország kérte és megkapta a töbi nagyhatalommal való egyenlő elbánást a fegyverkezés terén → nyugtalanság és elégedetlenség (nemcsak a francia közvéleményben).
- A kollektív biztonság rendszere
A Népszövetség támogatta ennek létrejöttét. A közép-kelet-európai államok (Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) sorban Franciaország védelme alá helyezték magukat.
- 1921 Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia megalakították a Kisantant nevű szövetséget. Cél: a térség egyensúlyának és békéjének megőrzése, a szovjet és magyar revíziós törekvés ellen irányult
- 1928 Brian-Kellogg-paktum, amelyben az aláírók vállalták, hogy a vitás kérdések rendezésére nem folyamodnak háborúhoz. Csekély hatékonyság, egészen Hitler hatalomra kerüléséig volt érvényben.
- 1934 Balkán-paktum – Románia, Görögország, Jugoszlávia és Törökország részvételével. Cél: revizionizmus semlegesítése.
Mindezek hatálytalanok voltak. Egyre inkább előretörtek a szélsőséges ideológiák:
- fasizmus
- kommunizmus (bolsevizmus).
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
buy prednisolone 20mg for sale - <a href="https://prednisolonex.store/">prednisolone 40mg pill</a> tadalafil medication
Xhvvpc wkiyrh
Wcfcpi, 2022.05.05 09:14sildenafil viagra - <a href="https://bestusasild.com/">buy sildenafil 150mg online cheap</a> buy viagra 100mg pill
cialis for order
orbisee, 2022.03.26 12:36https://oscialipop.com - Cialis Udgrop Nbbeyr For example a fever high temperature is less likely and you are less likely to have general aches and pains. <a href=https://oscialipop.com>Cialis</a> viagra valladolid Ydqyvz Viagra Delle Donne Jzjfoq https://oscialipop.com - Cialis buy cialis domain online.tripod.com Fmkpuv
Yetaks hlspzj
Sjwzji, 2022.05.07 07:01