TÖRILECKE

A párizsi békekonferencia

- 27 országból 1000 küldött: katonák, diplomaták, jogászok, történészek, tudósok stb.

- tényleges hatalma csak 4 ország képviselőjének volt: Egyesült Államok – Woodrow Wilson, Nagy-Britannia – Llyod George, Franciaország – Georges Clemenceau, Olaszország – Vittorio Emanuele Orlando

- nem hívták meg a veszteseket és Szovjet-Oroszországot.

Európa új térképe. Békeszerződések és következményeik

- Franciaország célja az volt, hogy a tárgyalásokon  teljesen gúzsba kösse Németországot

- Anglia nem akarta, hogy Franciaország lépjen Németország helyébe Európában

- Wilson amerikai elnök még 1918 januárjában meghirdette 14 pontos nyilatkozatát, amely demokratikus elveken alapult és a nemzetek önrendelkezési jogát hirdette

• 1919. június 28 – Versailles – béke Németországgal

- vissza kellett adja Elzászt és Lotharingiát Franciaországnak

- át kellett engedjen 2 megyét Belgiumnak

- Dánia népszavazás útján megkapta Schleswiget

- elvesztette Poroszország lengyel tartományait és a „gdanski folyosót” (= kijárat a Balti-tengerre a lengyelek számára)

- a Saar-vidék 15 évig francia igazgatás alá került

- elvesztette minden gyarmatát

- 100 000 fős hadsereg

- a Rajna-övezet demilitarizálása

- hatalmas jóvátétel (132 milliárd aranymárka) + zsákmányolt műkincsek visszaadása

• 1919. szeptember 10 – Sain Germaine – béke Ausztriával

- Ausztriát és Magyarországot, a kettős monarchia alapítóit elválaszották egymástól

- Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és Románia (= újonnan megalakult államok) is kapott területeket

- létrejött Ausztria

- kis hadsereg

- háborús jóvátétel

- megtiltották a Németországgal való egyesülést

• 1919. november 27 – Neuilly – béke Bulgáriával

- kisebb területi veszteségek

- katonai létesítrményeit fel kellett számolja, a fegyvergyártást beszüntetnie

- jóvátétel a győzteseknnek

• 1920. június 4 – Trianon – béke Magyarországgal

- Szlovákia és Kárpátalja Csehszlovákiához, a keleti részek Romániához, a Bánság nyugati része Jugoszláviához került

- kis hadsereg

- jóvátétel

• 1920. augusztus 10 – Sevres – béke Törökországgal

- minden nem törökök által lakott területet át kellett adnia szomszédainak

- azok, amelyek megmaradtak, nemzetközi ellenőrzés alá kerültek

- a pénzügyeket és a tengerszorosokat szintén ellenőrzés alá vonták

- a szerződést a törökök soha nem írták alá, nemzeti ellenállás vette kezdetét.

→ a békeszerződések inkább békediktátumok voltak

          súlyos gazdasági következmények

az EÁ és Szovjet-Oroszország nem hagyta jóvá őket

nem tudta feloldani a kelet-, közép-európai ellentéteket

senki nem volt teljesen elégedett (revans szellem, revizionizmus).

A Népszövetség és a kollektív biztonság politikája

• Népszövetség

A Népszövetség (más néven Nemzetek Szövetsége) a párizsi békekonferencián jött létre.

Célok:

- az államok közötti együttműködés

- nemzetközi biztonság

- az országok közötti viták békés úton való rendezése.

3 vezető szerv:

- Közgyűlés (székhely: Genf, évi 1 gyűlés)

- Népszövetség Tanácsa (végrehajtó szerv, évi 3-4 gyűlés)

- Titkárság (élen egy főtitkár, akit 10 évre választottak).

Sok kis és középső állam egyenlő félként vett részt a nagyhatalmakkal. Mindenki felszólalhatott. Ez a XIX. századi titkos diplomácia vége és a nyílt diplomácia kezdete.

Ennek ellenére korlátozott hatékonyság:

- a büntetések hatálytalanok voltak

- az Egyesült Államok nem lépett be

- a Szovjetuniót túl későn vették fel

- egyesek kiléptek (pl. Németország, Olaszország, miután a szélsőjobb került hatalomra).

Mivel a Népszövetség képtelen volt megelőzni a második világháború kitörését, gyakorlatilag megszűnt létezni. Hivatalosan 1946-ban számolták fel.

• Enyhülés és leszerelés

Jellemzők:

- francia-német feszültség – Németország nem tudta fizetni a hatalmas jóvátételt, ezért halasztást kért, válaszul Franciaország elfoglalta a Ruhr iparvidéket

- a leszerelés problémája – 1932-ben Németország kérte és megkapta a töbi nagyhatalommal való egyenlő elbánást a fegyverkezés terén → nyugtalanság és elégedetlenség (nemcsak a francia közvéleményben).

• A kollektív biztonság rendszere

A Népszövetség támogatta ennek létrejöttét. A közép-kelet-európai államok (Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) sorban Franciaország védelme alá helyezték magukat.

- 1921 Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia megalakították a Kisantant nevű szövetséget. Cél: a térség egyensúlyának és békéjének megőrzése, a szovjet és magyar revíziós törekvés ellen irányult

- 1928 Brian-Kellogg-paktum, amelyben az aláírók vállalták, hogy a vitás kérdések rendezésére nem folyamodnak háborúhoz. Csekély hatékonyság, egészen Hitler hatalomra kerüléséig volt érvényben.

- 1934 Balkán-paktum – Románia, Görögország, Jugoszlávia és Törökország részvételével. Cél: revizionizmus semlegesítése.

Mindezek hatálytalanok voltak. Egyre inkább előretörtek a szélsőséges ideológiák:

- fasizmus

- kommunizmus (bolsevizmus).