20. A két világháború közötti társadalom
A két világháború közötti időszak két részre osztható:
1. 1920-1930
= a nyugalom és jólét rövid korszaka
2. 1930-1940
1929-ben kitört a nagy gazdasági válság, amely sok helyen megingatta az addig vezető (demokratikus) pártok helyzetét, pl. Németországban a nemzetiszocialisták kerültek hatalomra.
A háború utáni nehézségek
- a hadviselő országok gazdasága romokban hevert
- sokmillió halott, hadirokkant → munkaerőhiány
- infláció
- Anglia és Franciaország eladósodtak, elvesztették más földrészeken levő piacaikat
- a kistulajdonosok csődbe mentek
- a hadiipar leszerelése miatt nőtt a munkanélküliség
→ az államok az eddigi szokástól eltérően beavatkoztak a gazdaságba
- új munkahelyek
- a háború áldozatainak megsegítése
- a szegények megsegítése.
Az amerikai jólét kora
Az Egyesült Államok szinte sértetlenül került ki a háborúból. Csak 1917-ben lépett be és nem szenvedett területi veszteségeket, pusztításokat sem.
- legnagyobb termelés és legnagyobb kivitel
- a termelés hatalmas vállalatokba koncentrálódott
- a gépesítésnek és a szalagmunkának köszönhetően az amerikai munkás értéke nagyobb volt, mint az európaié
- pénzzel (befektetésekkel) támogatta az európai országokat
- a dollárhoz viszonyították a többi pénznemet.
Jelentős volt a termelés Európában is (a nyugati országokban), de nem érhette utol Amerikát. Közép- és Dél-Európa országai továbbra is le voltak maradva.
A nagy gazdasági (világ)válság
Okok:
- túlzott hitelezések banki fedezet nélkül
- a bankokban levő összegek hirtelen csökkenése, ami a tőzsdei árfolyamok zuhanásához vezetett
1929 szeptemberében az árfolyamok folyamatosan zuhantak. Megváltozott a részvények mozgásának iránya: vásárlás helyett mindenki csak eladni akart. 1929. október 24-én – 12 millió részvény eladásával a New York-i tózsde összeomlott.
Az év végére a válság sok embert, céget, bankot tett tönkre. Rövid idő alatt átterjedt Európára is.
Kilábalás a válságból
Az államok be kellett avatkozzanak a gazdasági életbe. Először az Egyesült Államokban történtek lépések a gazdaság fellendítésére. Roosevelt amerikai elnök J. M. Keynes közgazdász javaslatai alapján meghirdette a „New Deal” elnevezésű gazdaságpolitikát. Intézkedések:
- a pénz leértékelése
- nagy építőtelepek a munkanélküliség megszüntetésére
- szociális intézkedések
- a fogyasztás ösztönzése.
→ Az amerikai gazdaság helyreállt. 1937 – a termelés elérte a válság előtti szintet. Európa is megpróbálta követni az amerikai példát, de nem sikerült a gazdaságot teljesen helyreállítani.
A mindennapi élet
Parasztok – földet kaptak (a közép-kelet európai országokban), de ez nem változtatott sokat életmódjukon.
Munkásosztály – klb. csoportok: mesteremberektől a szakképzetlen munkásokig. A válság előtti években nagyobb fizetéseket kaptak, javultak a táplálkozási- és lakáskörülményeik.
Polgárság – a hagyományos értékrend (társadalmi felemelkedés + vagyonszerzés) mellett a ’30-as évek a „vadulás évei” voltak: foxtrott, charleston, tangó, színházba járás, galériák látogatása. A modern technika elterjedt a mindennapi életben: gépkocsi, vonat, repülőgép, telefon, rádió, televízió (1936 – Anglia), kényelmes 5-6 szobás lakások, csökkent az analfabéták száma, a mozi volt a legolcsóbb szórakozás.
A nőmozgalmak
2 fő cél:
- egyenjogúság a közéleti szereplésben
- szavazati jog megszerzése.
Már az első világháború előtt több nőmozgalom alakult: pl. 1904-ben a Nemzeti Szövetség a Szavazati Jogért.
1910-ben a II. Szocialista Internacioálé javasolta a nők nemzetközi napjának a bevezetését.
1918 után a nőmozgalmak több országban sikerrel jártak: politikai jogok.