TÖRILECKE

A két világháború közötti időszak két részre osztható:

1. 1920-1930

= a nyugalom és jólét rövid korszaka

2. 1930-1940

1929-ben kitört a nagy gazdasági válság, amely sok helyen megingatta az addig vezető (demokratikus) pártok helyzetét, pl. Németországban a nemzetiszocialisták kerültek hatalomra.

A háború utáni nehézségek

- a hadviselő országok gazdasága romokban hevert

- sokmillió halott, hadirokkant → munkaerőhiány

- infláció

- Anglia és Franciaország eladósodtak, elvesztették más földrészeken levő piacaikat

- a kistulajdonosok csődbe mentek

- a hadiipar leszerelése miatt nőtt a munkanélküliség

→ az államok az eddigi szokástól eltérően beavatkoztak a gazdaságba

- új munkahelyek

- a háború áldozatainak megsegítése

- a szegények megsegítése.

Az amerikai jólét kora

Az Egyesült Államok szinte sértetlenül került ki a háborúból. Csak 1917-ben lépett be és nem szenvedett területi veszteségeket, pusztításokat sem.

- legnagyobb termelés és legnagyobb kivitel

- a termelés hatalmas vállalatokba koncentrálódott

- a gépesítésnek és a szalagmunkának köszönhetően az amerikai munkás értéke nagyobb volt, mint az európaié

- pénzzel (befektetésekkel) támogatta az európai országokat

- a dollárhoz viszonyították a többi pénznemet.

Jelentős volt a termelés Európában is (a nyugati országokban), de nem érhette utol Amerikát. Közép- és Dél-Európa országai továbbra is le voltak maradva.

A nagy gazdasági (világ)válság

Okok:

- túlzott hitelezések banki fedezet nélkül

- a bankokban levő összegek hirtelen csökkenése, ami a tőzsdei árfolyamok zuhanásához vezetett

1929 szeptemberében az árfolyamok folyamatosan zuhantak. Megváltozott a részvények mozgásának iránya: vásárlás helyett mindenki csak eladni akart. 1929. október 24-én – 12 millió részvény eladásával a New York-i tózsde összeomlott.

Az év végére a válság sok embert, céget, bankot tett tönkre. Rövid idő alatt átterjedt Európára is.

Kilábalás a válságból

Az államok be kellett avatkozzanak a gazdasági életbe. Először az Egyesült Államokban történtek lépések a gazdaság fellendítésére. Roosevelt amerikai elnök J. M. Keynes közgazdász javaslatai alapján meghirdette a „New Deal” elnevezésű gazdaságpolitikát. Intézkedések:

- a pénz leértékelése

- nagy építőtelepek a munkanélküliség megszüntetésére

- szociális intézkedések

- a fogyasztás ösztönzése.

→ Az amerikai gazdaság helyreállt. 1937 – a termelés elérte a válság előtti szintet. Európa is megpróbálta követni az amerikai példát, de nem sikerült a gazdaságot teljesen helyreállítani.

A mindennapi élet

Parasztok – földet kaptak (a közép-kelet európai országokban), de ez nem változtatott sokat életmódjukon.

Munkásosztály – klb. csoportok: mesteremberektől a szakképzetlen munkásokig. A válság előtti években nagyobb fizetéseket kaptak, javultak a táplálkozási- és lakáskörülményeik.

Polgárság – a hagyományos értékrend (társadalmi felemelkedés + vagyonszerzés) mellett a ’30-as évek a „vadulás évei” voltak: foxtrott, charleston, tangó, színházba járás, galériák látogatása. A modern technika elterjedt a mindennapi életben: gépkocsi, vonat, repülőgép, telefon, rádió, televízió (1936 – Anglia), kényelmes 5-6 szobás lakások, csökkent az analfabéták száma, a mozi volt a legolcsóbb szórakozás.

A nőmozgalmak

2 fő cél:

- egyenjogúság a közéleti szereplésben

- szavazati jog megszerzése.

Már az első világháború előtt több nőmozgalom alakult: pl. 1904-ben a Nemzeti Szövetség a Szavazati Jogért.

1910-ben a II. Szocialista Internacioálé javasolta a nők nemzetközi napjának a bevezetését.

1918 után a nőmozgalmak több országban sikerrel jártak: politikai jogok.