TÖRILECKE

Demokrácia

Az I. világháború Közép-Kelet Európában a demokrácia győzelmét jelentette:

- a soknemzetiségű birodalmak (pl. osztrák-magyar) felbomlottak

- a sok évszázados királyságok (pl. orosz) megszűntek.

Helyükön nemzetállamok jöttek létre. Így megvalósult a XIX. századi nacionalizmus fő célkitűzése: minden nemzet etnikai határaival megegyező országot mondhatott a magáénak.

Jellemzők:

- általános választójog (nők is szavazhattak)

- földreformok (földosztás)

- parlamentarizmus.

Anglia – az eddigi két párt (liberális és konzervatív) mellett megjelent egy harmadik: a Munkáspárt.

Amerika – továbbra is két párt volt. Elnöki köztársaság volt.

Franciaország – politikai instabilitás, koalíciós kormányok kormányoztak. Fő cél: a szélsőséges pártok hatalomra kerülésének megakadályozása.

Olaszország – egymást váltották a különböző kormányok, mígnem a fasiszták kerültek hatalomra

Németország – az itteni demokrácia nem tudott megbirkózni a háború utáni kihívásokkal

Szovjetúnió – a kommunisták jutottak hatalomra.

Totalitarizmus

Sokan csalódtak a demokráciában. Úgy gondolták, hogy a diktatúra a megoldás arra, hogy stabilizálja az emberi társadalmat.

1917-ben az oroszországi forradalom során a szélsőbal jutott hatalomra.

Nyugat- és Közép-Európában féltek a kommunista szélsőbaltól, ezért a szélsőjobb volt a népszerűbb.

- Magyarországon – Horthy

- Olaszországban – Mussolini

- Németországban – Hitler

- Portugáliában – Salazar

- Spanyolországban – Franco vezetett be fasiszta jellegű pártot, kormányt.

Közös vonások:

- azonos érdekek

- hasonló módszerek

- szövetségek a fasiszta országok között.

3 különböző totalitárius ideológia létezett:

1. Kommunizmus – Szovjetunió

Jellemzők:

- kapitalizmus, polgári világ elpusztítása

- egy párt, egyetlen vezető, aki a munkásosztály nevében kormányoz

- a magántulajdon felszámolása, államosítás

- erőltetett iparosítás, mezőgazdaság szövetkezetesítése

- proletár internacionalizmus

2. Fasizmus – Olaszország

Jellemzők:

- egységes olasz nemzet eszméje

- Olaszország dicsőséges múltja az előtérben

- tagadja az egyenlőség és a demokrácia szükségességét

- tagadja a többpártrendszer szükségességét

- elutasítja a kommunizmust

- fegyelmezett emberek, fegyelmezett társadalom

- a háború dícsérete, az erősebb hatalma a gyenge felett.

3. Nemzetiszocializmus – Németország

Jellemzők:

- demokrácia-, liberalizmus- és kommunizmus-ellenes

- felsőbbrendű faj = árja faj = német nép

- az állam célja az árják megvédése és a tisztátalan elemek kiírtása soraikból (zsidók, cigányok, szlávok)

- erős állam nagy életérrel (terjeszkedés megakadályozása).

A diktatúra két formája

Oroszország – a kommunista diktatúra

Az I. világháborús vereségek, cári önkényuralom, gazdasági nehézségek az 1917-es szocialista forradalom kitöréséhez vezettek. A bolsevikok – Lenin vezetésével – átvették a hatalmat:

- legfelső vezető hatalom: Népbiztosok Tanácsa

- béke Németországgal

- földosztás.

Miután a bolsevikok az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben kisebbségbe kerültek, feloszlatták a gyűlést, ami belső ellenállást váltott ki.

A belső és külső ellenállás következtében polgárháború tört ki a vörösök (bolsevikok) és fehérek (ellenzék) között. A polgáháború 4 évig tartott és a vörösök győztek. → 140 000 politikai ellenfelet végeztek ki. Mire győztek, a gazdaság romokban hevert, pl. az ipari termelés az 1913-as termelés 10%-ára csökkent.

A nemzetközi helyzet kedvező volt: elismerték Szovjetoroszország, majd a Szovjetunió létezését.

Lenin javaslatára új gazdaságpolitikát vezettek be (= NEP):

- magánkezdeményezések a gazdaságban

- a parasztok nem kellett beszolgáltassák az államnak az összes termést

- az ipar, a külkereskedelem beindult, a gazdaság fellendült.

Lenin halála után Sztálin került hatalomra. Kizárta a pártból ellenfeleit. Célja: erős állam.

- tervgazdálkodás

- iparosítás (5 éves tervek)

- a mezőgazdaság kollektivizálása (aki ellenállt, kényszermunkára vitték Szibériába – 1,8 millió embert)

Csak Ukrajnában 1932-ben 6 millió ember halt éhen.

Mindezek célja nem a gazdaság fejlesztése, hanem a társadalom elnyomása volt. Teljes ellenőrzést gyakorolt a társadalom felett a CSEKA,  később KGB (= politikai rendőrség). Tízmilliók pusztultak el

Eredmények is voltak, pl. az acéltermelésben:

- 1927 – 3 millió tonna

- 1940 – 18 millió tonna.

Az ipar fejlesztése lehetővé tette a nagyméretű háborús erőfeszítéseket, de az életszínvonal nem javult.

Németország – a nemzetiszocialista (náci) diktatúra

1919-ben sokkos állapotba került: a német hadsereg letette a fegyvert, a császár lemondott, a békefeltételek embertelenek voltak.

A szélsőjobb megerősödésének körülményei:

- a németek vissza akartak vágni (revans-hangulat)

- gazdasági válság

- nagy jóvátételek

- növekvő infláció.

1920-ban megalakult a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt. Hitler is az alapítótagok között volt. Kezdettől fogva voltak félkatonai csoportjai: SA-rohamosztagosok – barnaingesek.

1923-ban a „müncheni sörpuccs”-on Hitler sikertelenül próbálta átvenni a hatalmat. Letartóztatták, a fogságban megírta „Mein Kampf” (=„Az én háborúm”) című művét.

A gazdasági válság előtt a náciknak csekély politikai szerepük volt, a válság következtében megerősödtek. 1933-ban a köztársasági elnök kénytelen volt kinevezni Hitlert birodalmi kancellárnak (= miniszterelnök):

- legfőbb eszköz: terror

- Reichstag felgyújtása, cél: a kommunisták lejáratása

- koncentrációs táborok (első: Dachau)

- egypártrendszer.

Miután az SA kezdett kényelmetlenné válni, felszámolták. A „hosszú kések éjszakáján” több mint ezer vezetőt végeztek ki. Helyébe lépett az SS – Heinrich Himmler vezetésével.

Miután az elnök meghalt, Hitler lett az egyedüli vezér, a Führer.

Ellenőrzése alá vonta a média minden területét: film, újság, rádió, irodalom, festészet. Nyilvános könyvégetések voltak.

Megalapították a Gestapot (= politikai rendőrség).