Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2020.09.14

I. Népek és történelmi térségek. A románok római eredete a történészek szerint

Figyelem! Érettségire nem elegendőek az itt következő XII. osztályos leckék! Ki kell egészíteni a IX-XI. osztályos tananyaggal!

 

A ROMÁNOK RÓMAI EREDETE A TÖRTÉNÉSZEK SZERINT

 

Ehhez a fejezethez: IX. osztály - A román nép kialakulása: Róma pecsétje. A rómaiak és a barbárok. A román nép kialakulása

 

A KÖZÉPKORI KRÓNIKÁSOK

 

Az első írott források a román népről a középkorban tűntek fel.

I. Bizánci források

a) VII. század Strategikon – nyelvük miatt rómaiaknak nevezi a románokat

Ez az első említése a Dunától északra élő népességnek, a „romani” kifejezést használja rájuk a Strategikon szerzője, Maurikiosz bizánci császár (lásd az érméket).

solidus-maurice_tiberius-sb0481.jpg

b) X. század VII. Bíborbanszületett Konstantin császár „A Birodalom kormányzásáról” című könyvében szintén a rómaiak elnevezést használja, mert Rómából jöttek és rómaiaknak nevezik magukat

A „bíborbanszületett” név arra utal, hogy viselője a bizánci császári palota bíbor szobájában született, vagyis akkor, amikor az apja már császár volt (nem minden bizánci uralkodó esetében volt ez így.

A bíbor szín jelentőségéről és értékéről itt olvashatsz: 

https://www.torilecke.net/cikkek/okor/csaszarok-szine--a-bibor.html

c) XII. század Jóannész Kinnamosz – egykor Itáliából jöttek.

Kinnamosz műve azért is jelentős, mert császári titkárként I. Manuél császár közvetlen környezetéhez tartozott, ezért művében hiteles képet fest róla. Manuél császár édesanyja, Szent Piroska (bizánci nevén Eiréne) I. Szent László magyar király lánya volt.

II. Magyar források

a) XII. század Anonymus (Béla király névtelen jegyzője): A magyarok cselekedei (Gesta Hungarorum) – a magyarok, amikor Pannóniába érkeztek, szlávokat, bolgárokat és „blakokat, vagyis a rómaiak pásztorait” találták ott

800px-gesta_hungarorum_anonymous.jpg

A geszta kezdőlapja

FELADAT: Nézz utána, hogy mi a különbség geszta és krónika között! Olvass utána Anonymus gesztájának itt: https://www.torilecke.net/cikkek/kozepkor/anonymus-es-az-o-gesztaja.html

b) XIII. század Kézai Simon: Hunok és magyarok cselekedetei – amikor a hunok Attila vezetésével Pannóniába jöttek, a rómaiak nagy része visszatért Itáliába, de a „vlachok, akik amazok pásztorai és földművesei voltak”, itt maradtak 

vende1_05.jpg

Kézai Simon krónikájának első lapja

FELADAT: Mi a legfontosabb eltérés Anonymus és Kézai Simon gesztája között? Olvass utána!

III. Vatikáni források

- tudtak a románokról és arról, hogy ők „görög szertartást” követnek (ortodoxok voltak)

IV. Reneszánsz kori források

A reneszánsz szó jelentése: újjászületés. Az antik görög és római műveltség újjászületését jelentette. A reneszánsz kor emberei mindenütt és mindenben a klasszikus ókor örökségét keresték, így az egykor a Római Birodalomhoz tartozó területeken a római uralom nyomait. Általában meg is találták. 

a) Poggio Braccolini – ő volt az első, aki elfogadta a román nép római eredetét; lejegyezte, hogy a Dunától északra élők úgy tartják, hogy ők egy Traianus által alapított telepes közösség leszármazottai

b) Favio Biondo Rómában találkozott románokkal, akik büszkén emlegették római eredetüket

c) Enea Silvio Piccolomini (később II. Pius pápa) – neki köszönhetően a románok római eredete bekerült az európai tudományos körforgásba

800px-pintoricchio_012.jpg

Egy kis érdekesség róla: https://www.torilecke.net/cikkek/kozepkor/

d) Laonikosz Khalkokondülész görög tudós (Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után telepedett le Itáliában) a Dunától északra élőket dákoknak, a Dunától délre élőket vlachoknak nevezte

Miután a Török Birodalom elfoglalta Konstantinápolyt 1453-ban, a menekülő görög tudósok közül sokan léptek olasz földre, ahol a fejedelmi udvarokban szívesen fogadták őket. A görög tudósoknak komoly szerepük volt abban, hogy a klasszikus irodalom iránti érdeklődés egyre fokozódott. Iskolákat, könyvtárakat alapítottak a tudomány és irodalom ápolására, és lefordították a régi görög klasszikusok műveit.

e) Antonio Bonfini (Mátyás király udvarában élt) – a románok „Traianus és a többi császár által Dáciába küldött légiók katonáiból és telepeseiből származnak” és a latin nyelvet beszélik

f) Filippo Buonacorsi, a lengyel király tanácsosa bejárta Moldvát és a helybeliek mondták azt neki, hogy római telepesektől származnak

g) Jan Laski, Gnezno püspöke mondta azt, hogy Moldva lakosai „a római katonák” leszármazottainak tartják magukat

h) Nicolaus Olahus, aki maga is román eredetű volt, elsőként állította Hungaria című könyvében azt, hogy a románok nyelve, szokásai és vallása egységes

i) Johannes Honterus az általa készített térképen (1542) Daciának nevezte a románok által lakott területet

V. XVII. századi román krónikák

a) Grigore Ureche „Moldva országának krónikája”és Miron Costin „A moldvaiak nemzetsége” című könyveikben azt írják, hogy „Rómából származunk, az ő szavaik keverednek a mi beszédünkben”

b) Constantin Cantacuzino „Valachia országának története” című könyvében kiemelte, hogy a dákok nem tűntek el a római uralom idején és a románok az ő leszármazottaik

 

→ Saját római származásukat a románok már régóta ismerték. A moldvai és havasalföldi krónikásoknak köszönhetően a római eredet bekerült a történetírásba. Később az Erdélyi Iskola (Şcoala Ardeleană) fegyverként használta ezt a tényt az erdélyi románság nemzeti és társadalmi egyenjogúságáért vívott harcban.

 

A ROMÁNOK RÓMAI EREDETE MINT POLITIKAI TÉNYEZŐ

 

A XVIII. századig a római eredetű lakosság történelmi folytonosságát a Kárpátok-Duna-Fekete-tenger térségében senki sem vonta kétségbe. II. József császár, gróf Teleki Sámuel, az Erdélyi Udvari Kancellária vezetője és Huszti András történész is a románokat Erdély legrégebbi lakóinak, a rómaiak leszármazottainak tartotta.

A XVIII. században kezdődött az erdélyi románok politikai jogokért folytatott harca:

- megalakult az Erdélyi Iskola

- kiadták a Supplex Libellus Valachorumot (1791).

Ennek ellensúlyozásaként Franz Sulzer kidolgozta a bevándorlási elméletet (teoria imigraţionistă):

- a románok nem a római telepesek leszármazottai

- a Dunától délre alakultak ki, a bolgárok és albánok közelében

- átvették tőlük szókincsük egy részét és az ortodox vallást

- a XIII. század közepétől vándoroltak be a Dunától északra levő területre és Erdélybe, ahol már itt voltak a magyarok meg a szászok.

Az elmélet célja a magyarok, szászok és székelyek kiváltságainak igazolása, a románok történelmi érveinek semlegesítése volt.

Az 1867-es Kiegyezés (= Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte) után Robert Rösler kibővítette Sulzer elméletét, amit a továbbiakban rösleri elméletnek is neveznek. Új elemek:

- a dákok nagy része kipusztult a rómaiakkal folytatott harcok során

- akik megmaradtak, a rómaiaktól elszigetelten éltek

- a 165 éves római uralom (271-ben az aurelianusi visszavonulással ért véget) kevés volt az elrómaiasodáshoz.

Ezt az elméletet a románok régészeti és epigráfiai (= kőtáblákra vésett feliratok) bizonyítékokkal cáfolták. B. P. Haşdeutól kezdve a román történettudomány kidolgozta a latin származás és folytonosság elméletét.

 

VITA A KONTINUITÁSRÓL

 

Két különböző elmélet ütközött egymással:

1. folytonosság (kontinuitás)

2. bevándorlás (immigráció)

Szamosközy István 1593-ban még azt állította, hogy a románok a római telepesek leszármazottai, Mihai Viteazul erdélyi uralma után azonban megváltoztatta véleményét. L. Toppeltinus és J. Tröster szász tudósok, Benkő József pedig az „Erdély avagy az Erdélyi Nagyfejedelemség” című könyvében megcáfolták állításait.

A XVIII. században, amikor kezdetét vette az erdélyi románok harca a többi nemzettel való egyenjogúságért, Franz Sulzer kidolgozta a bevándorlási elméletet „A hegyeken túli Dacia története” című könyvében. Ehhez az elmélethez csatlakoztak még: I. C. Eder, Bolla Márton, I. Ch. Engel. Ők úgy gondolták, hogy a románokról azért nincsenek írott források a nagy népvándorlás idején, mert akkor még nem is voltak Daciában.

Ezzel szemben Michael Lebrecht szász tudós azt állította, hogy a románok a rómaiak utódai és „a vidék legrégebbi lakói”. E. Gibbon angol történész is azt írta, hogy az Aurelianus által elrendelt visszavonulás után Daciában maradt a lakosság nagy része.

Sulzer állításainak alaptalanságát kihangsúlyozták az Erdélyi Iskola képviselői (S. Micu, Gh. Şincai, P. Maior, I. Budai-Deleanu) is és a szlavisztikával foglalkozó Paul Joseph Schafarik.

A Kiegyezés (1867) után írta meg Robert Rösler a „Dákok és rómaiak” és a „Római tanulmányok” című könyveit. A.D. Xenopol „Rösler elmélete” című munkájában válaszolt erre, legfontosabb érve az volt, hogy a beözönlők hulláma átment a volt Dácia tartomány lakossága felett, érintetlenül hagyva őket.

Kezdetben A. D. Xenopol és D. Onciul logikai jellegű érvekre alapozták a bevándorlási elmélet cáfolatát, később N. Iorga, V. Pârvan, C. Daicoviciu, Gh. Brătianu, Al. Rosetti és C. Giurescu nyelvészeti és régészeti bizonyítékokkal támasztották alá állításaikat. Sok külföldi történész is egyetértett a történelmi folytonosság elméletével: Th. Mommsen, I. Jung, C. Patsch, Paul Mackendrick stb.

 

ESETTANULMÁNY: GHEORGHE I. BRĂTIANU A FEKETE-TENGER SZEREPE

 

Gheorghe I. Brătianu „A Fekete-tenger. A kezdetektől a török hódításig” című könyvében a Fekete-tenger szerepéről írt a románok történelmében.

A mű négy „könyvre” (= nagy fejezetek) tagolódik. Bemutatja:

- a tengerrel szomszédos területek történelmét a kőkorszaktól a XV. századi török hódításig

- a bizánci történelmet a Komnénoszok uralkodásáig

- a tengertől északra történt nagy népmozgásokat

- a szeldzsuk törökök megjelenését Anatóliában

- az itáliai városok terjeszkedését

- az oszmán uralmat, amely alatt a tenger török beltengerré vált.

Brătianu kiemeli a Fekete-tenger hatását a térségre. Összefüggésbe hozza a román államok függetlenségét a tengerre való kijárással, kiemelve bizonyos fontos eseményeket:

- 1417 – Dobrudzsa elvesztése

- 1484 – Chilia és Cetatea Albă elvesztése

- 1538 – a benderi török rája létrehozása Moldvában

- 1829 – a török kereskedelmi monopólium megszűnik

- 1856 – a Duna torkolata visszakerül Moldvához

- 1878 – Dobrudzsa egyesül Romániával.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.